Ahogy egyre hűvösebbre fordul az idő, egyre több helyen tapasztaljuk városszerte a cserjék, fák kiültetését. Hogy hova, mennyit és mi alapján ültet el az önkormányzat, arról Nyíri Márton környezetvédelemért felelős alpolgármestert kérdeztük.
Aki nyomon követi a város „zöld stratégiáját”, az láthatta, hogy az elmúlt években egy tudatos, szakmai koncepció mentén fejlesztik a zöldfelületek. Hol tart most ez a munka?
Amióta elindítottuk a Zöld Dunakeszi Programot,
figyelünk arra, hogy bármilyen fejlesztésbe fogunk, az összekapcsolódjon zöldterület-fejlesztéssel is.
Dunakeszin több olyan terület is volt korábban, ami papíron ugyan zöldterületként volt nyilvántartva, de valódi funkciója, zöldterületi jellege nem volt. Ahol csak lehet, ezeket igyekszünk valódi, aktív zöldterületekké tenni. Szemléletes példa az 56-os Kegyeleti park melletti terület: évtizedekig egy funkció nélküli, valódi zöldterületi értékekkel nem rendelkező tér volt. A mellette lévő öreg temető számos sírja megrongálva, düledezve hevert, de volt olyan eset is, hogy részeg embert kellett a sírból kihúzni, mert ott éjszakázott. Tehát nem csak rendezetlen, hanem – mondhatni – kegyeletsértő állapotok is uralkodtak.
Most, hogy rendeztük a terület sorsát, Keszi sétány néven egy új aktív parkot és sétányt alakítottunk ki, helyreállítottuk a tönkrement síremlékeket, gazdag, változatos növényzetet telepítettünk locsolórendszerrel, és látható, hogy szívesen sétálnak arra az emberek, a Fő útról nézve is szemet gyönyörködtető látvány fogadja az arra járót. De mondhatnám az SZTK fejlesztését is, azt is összekötöttük parkosítással, zöldítéssel. Madárbarát tanösvény, Kiscsurgó tanösvény, Nyíltvízi Evezős Központ kertje, Kőrösi park, a kormányhivatal melletti terület, számos új fasor, lakossági fásítás, partfalvédő füzes a Duna-parton, lepkebarát kert, több ezer példányból álló véderdő – csak, ami hirtelen eszembe jut.
Bátran mondhatjuk, hogy Dunakeszi rendszerváltás utáni történetének legnagyobb mértékű fásítása, zöldítése zajlik.
“Kár ebbe politikát vinni”
Olvasni lehet olyan kommenteket, akik vitatják, hpgy valóban lenne “zöldítés” a városban. Mit gondol erről?
Vannak és lesznek is ilyen emberek. Nem lehet attól a ténytől eltekinteni, hogy jövőre lesznek az önkormányzati választások, és bizonyos politikai szereplők kizárólag abból próbálnak maguknak tőkét kovácsolni, hogy a jelenleg folyó munkákat támadják. Hogy mennyire vehetőek komolyan ezek a kritikák, egy példát hadd mondjak: amikor a korábban említett 56-os Kegyeleti park környékén kezdődtek a munkálatok, fényképeket csináltak a térkövekről és a bontási munkálatokról, majd megírták a közösségi oldalakon, hogy lám, irtják a zöldet, és mindent letérköveznek. Most, hogy kész van a gyönyörű park, érdekes módon nem tesznek fel róla képeket, és hallgatnak róla, mert tudják, hogy ezek után nevetségessé válnának. Miközben láthatóan a lakosság szereti és használja a kialakított sétányt.
Ugyanez volt a görögkatolikus óvoda előtti parkolónál is: lefotózták a még be sem fejezett munkát, és élcelődtek rajta. Most, hogy a fák is el lettek ültetve, szépen lombosodnak, új cserjéket is ültettünk, most már csend van. Biztos vagyok abban, hogy ugyanez lesz az Aradi vértanúk terével is. Mint ahogy abban is, ha végre elkészül, újabb rendezett, gyönyörű parkkal gazdagodik a város. A zöldterület-kezelés, -fenntartás, -fejlesztés egy szakma: mi sem gondoltuk azt, hogy zsebünkben van a bölcsek köve,
ezért bíztuk ezt szakemberre, nevezetesen Tóth Eszter főkertészre, akinek a munkájában, szaktudásában, természet iránti elkötelezettségében messzemenően megbízunk.
Kár ebbe politikát vinni, aki mégis ezt teszi, a környezet ügyének árt.
Évek óta ezres nagyságrendben ültetnek fákat és cserjéket
Azt mondja, hogy rengeteg fát és bokrot ültetnek. Lehet tudni, hogy ez milyen nagyságrendet takar?
Eszternek is mondtam, hogy ideje lenne lecserélni a szerény kis cetlit a fák törzsén: „Évente ezer fát ültetünk”. A valóság az, hogy ennél százas nagyságrendekkel többet ültetünk el. Valamelyik évben 17 ezres nagyságrendű véderdőt telepítettünk Alagliget és az M2 közé. Számos új fát a Duna-partra. Több új fasort telepítettünk, például a Széchenyi, a Klapka, a Verseny, a Barátság utcákban, a Fő úton, a Fóti úton és a Malomárokban, hogy csak néhányról beszéljek. Cserjéből és virágból évente több tízezret ültetünk. A Dunakeszi Diáknegyed területét például 40 ezer cserje és négyszáz új fa fogja zöldíteni. Most is cserjék ezreit ültetik el éppen városszerte.
Egy dolog az ültetés, másik a fenntartás
Ezeknek az öntözéséről ki gondoskodik?
Az önkormányzat megrendelésére telepítettekről természetesen az önkormányzat, azonban itt is felhívnám a figyelmet arra, hogy ezzel együtt egy lakossági igénylésre történő fatelepítés is zajlik a városban. A lakossági kérésre elültetett fákról az igénylőnek kell gondoskodnia.
Ezzel együtt látjuk, érzékeljük mi is az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait: ezért ahová lehet, öntözőrendszert is telepítünk, vagy igyekszünk vízmegtartó, szárazságtűrő növényeket ültetni. Egy dolgot azonban látni kell: Dunakeszi talajviszonyai nem ideálisak. Itt nehezebben maradnak meg a növények. A nyári, huzamosabb ideig fennálló 35-40 fok körüli hőmérséklet megviseli a növényeket, akkor is, ha rendszeresen öntözve vannak, ezzel együtt a telepített növények csak kb. 1 százalékát kell újratelepíteni a kiszáradás vagy a kórokozók miatt.
A dunakesziek érdeklődnek a környezetvédelem iránt
A Zöld Dunakeszi Program a faültetésen túl sok minden mást is magába foglal. Melyek ezek a sarokkövek?
Mennyi ideje van? De komolyra fordítva a szót: nagy energiát fektettünk az illegális hulladéklerakások felszámolására, ehhez valamelyik évben több tízmillió forintos állami támogatást is nyertünk. A házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, az ÖKO-udvar megépítése, a szakszerű zöldterület- gondozás, a lakosságot megmozgató edukációs programok, mint amilyen a közösségi faültetés, a természetfotó- és rajzpályázatok, amelyeken több száz dunakeszi család vesz részt minden évben, a köztisztasági napok, amelyek több mint egy évtized alatt ezreket mozgattak meg, vagy éppen lakossági fórumok a főkertész bevonásával.
Kutyatartástól a gyógyteáig – Ökosziget várja a fesztiválozókat
De évek óta környezetvédelmi sátorral települünk ki a Dunakeszi Fesztre is. Bevallom, ennek sikerességében először szkeptikus voltam, hiszen egy alapvetően könnyűzenei, szórakoztató rendezvényen kit érdekelne a környezetvédelem? De magam is meglepődtem, amikor most szeptemberben két napon keresztül több, mint ötszáz család látogatta meg a sátrunkat, ahol a gyógynövényes teaházat, workshopot, kézműves foglalkozásokat, és felelős állattartásra biztató edukációs játékokat is ki lehetett próbálni. Merthogy ezt is fontosnak tartjuk: éppen ezért több állatvédő, állatmentő egyesülettel is kapcsolatban vagyunk, kölcsönösen segítjük, támogatjuk egymás tevékenységét. Tavaly önkormányzati támogatással állatbarát családi nap volt a Katonadombon. Október 7-én pedig újra Kutyás piknik, szintén ugyanott. De évek óta tart a városi fecskevédelmi program, és kiváló az együttműködésünk a Magyar Madártani Egyesülettel és a Börzsöny Alapítvánnyal is.
