Zöld város – díjak, és ami mögötte van

Lassan nincs hét elismerés nélkül – tette közzé Dióssi Csaba polgármester a közösségi oldalán. Ezzel arra utalt, hogy először a Green City szakértője nyilatkozott elismerően a városról, majd a Virágos Magyarország szakmai díját söpörte be Dunakeszi, a napokban pedig a Tájépítészeti Nívódíjat ítélték oda a településnek. A díjak mögötti munkára és szemléletre voltunk kíváncsiak. Nyíri Márton környezetvédelemért felelős alpolgármesterrel beszélgettünk a dunakesziek hozzáállásáról, egy városi komposztáló telep létrehozásáról és más tervekről.

„Dunakeszi szép és zöld! És ezt már nem csak mi mondjuk! Most is bizonyítottuk, hogy Dunakeszi igazi zöld város! Az indoklás szerint Dunakeszin tervszerű, kiemelkedő színvonalú, szakszerű a zöldfelületek fenntartása. Köszönöm a kollégáknak és minden dunakeszinek, aki zöldít, virágosít” – üzente a polgármester.

Hogy egy kicsit a díjak és elismerések mögé lássunk, Nyíri Márton környezetvédelmi alpolgármestert kérdeztük a konkrétumokról.

Miben más most a város környezeti helyzete, mint mondjuk 10-15 évvel ezelőtt?

Zöld város = egészséges város. Így tudnám röviden megfogalmazni azt a szemléletváltást, ami az elmúlt bő egy évtizedben bekövetkezett Dunakeszin.

Amikor 2010-ben elhatároztuk, hogy zöld fordulatot hajtunk végre Dunakeszin, még meglehetősen „kezdetleges” állapotokkal találkoztunk: a város külterületein lényegében harminc éve halmozódó illegális szemétdombok voltak megszámlálhatatlan sokaságban. Amikor Dióssi Csaba polgármester úr felkért a helyzet kezelésére, emlékszem, Bauer Marci bácsival – aki akkor a Közüzemnél dolgozott – indultunk el terepjáróval a város körül felmérni a helyzetet: mondhatom, első látásra teljesen reménytelennek tűnt az illegális hulladékhelyzet. De beleálltunk, közös erővel nekiveselkedtünk.

13 év alatt – pályázati forrásokkal, széleskörű lakossági összefogással, köztisztasági napokkal, a Dunakeszi Közüzemi Kft. munkatársainak és a mezőőrség állhatatos munkájával felszámoltuk ezeket. Maga a hulladékgazdálkodás is gyerekcipőben járt. Nem volt, ami ma természetes: szelektív gyűjtés, házhoz menő zöldhulladékgyűjtés és lomtalanítás, ÖKO-udvar, étolajgyűjtő pontok, kutyaürülék-gyűjtők, és a közterületi szemeteseknek is csak töredéke volt kihelyezve a maihoz képest. Hiányzott az a fajta lakossági tudatosság is, ami ezeknek az eredményes megoldásához kellett. Számos területnek igazi zöld funkciót adtunk. Ilyen volt a Duna-part egy része, a Katonadomb, a Fő út melletti millenniumi emlékmű környéke, hogy csak néhányat említsek. Ezeket is elkezdtük megfelelően kezelni.

A következő szint a városi főkertész volt

Aztán amikor elértünk egy szintet, felmerült az ötlet, hogy még magasabb szintre kellene ezt emelni: ekkor döntöttünk úgy, hogy főkertészt fogunk alkalmazni, aki azóta meg is érkezett Tóth Eszter személyében. Jelenleg professzionális zöldterület-kezelés zajlik Dunakeszin, amely immár többször is kapott szakmai elismerést.

Elmondhatjuk, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű zöldfelület-fejlesztés zajlik a városunkban.

A lakosság látja, hogy nemcsak üres, hangzatos látszatintézkedéseket teszünk. Saját szemükkel látják, hogy Dunakeszi zöldítése milyen fontos a városvezetésnek is, és partnereink ebben. Ezt nagyon jó érzés látni.

Hol lát még további kitörési pontokat?

Az újonnan létrehozott vagy rehabilitált zöldterületeket megfelelő módon kezelni is kell. Ebben én teljesen nyugodt vagyok a jövőt illetően, ez most jó kezekben van. 2010 előtt nem volt szinte semmilyen városi szintű környezeti edukáció, ezt mi elkezdtük kiadványok, rendezvények, szemléletformáló programok formájában. Ezt mindenképpen folytatni és fejleszteni kell a jövőben is: hiába rendelkezünk ugyanis megfelelő infrastruktúrával, ehhez a lakosság támogatására és együttműködésére is szükség van, ehhez pedig elengedhetetlen a folyamatos szemléletformálás. Tudni kell, hogy a hulladékunk jelentős része zöldhulladék:

szükség lenne a két közösségi komposztáló mellett egy nagyobb városi komposztáló telepre is.

Jelenleg ennek létrehozását a jogszabályok igencsak göröngyössé teszik – és fölöslegesen meg is drágítják -, de én hiszek abban, hogy megtaláljuk a testre szabott megoldást, ahogy az ÖKO-udvar esetében is történt. Én ezt a következő önkormányzati ciklus egyik megoldandó feladatának látom, biztos vagyok abban, hogy meg is fogjuk oldani.

A dunakesziek fogékonyak a környezetvédelemre

Hogyan látja, milyen a lakosság hozzáállása?

Látni kell, hogy Dunakeszi lakossága tudatos és igényes a környezetére. Szeretik tudni, hogy mi történik, hogyan, milyen célból, mik lesznek a rájuk vonatkozó hatások.

Mi itt Dunakeszin kifejezetten nagyra értékeljük ezt: az ilyen lakosság ugyanis fogékony az újra, konstruktív, együttműködő, vagyis igazi partnerként viselkedik.

Ennek köszönhető például, hogy a házhoz menő szelektívgyűjtés nagyon jól működik, megközelítőleg 95%-os tisztaságú a lakosság által előválogatott hulladék. De nagyon hamar sikerült bevezetni a kutyapiszok-gyűjtőket, az étolajgyűjtést és az ÖKO-udvart is. Tudatosan, szeretettel használják ezeket. Jó volt látni, hogy a Dunakeszi Feszten az ÖKO-sátrunknál két nap alatt százak fordultak meg, mert fogékonyak a környezetvédelemre.

Jön a több ezer fa és cserje

Mi a következő lépés?

Folytatódnak a faültetések városszerte, több ezer fát, cserjét ültetünk el például a diáknegyednél, itt telepítésre kerül egy új véderdő is, mert a mi felfogásunk szerint nincs fejlesztés zöldterület-fejlesztés nélkül.

Tavasszal folytatódik a játszóterek magújítása az egész városban, parkolóépítés zöldterület-fejlesztéssel egybekötve a Wass Albert utcánál, tavasszal megint köztisztasági nap, és sorolhatnám. Lendület bőven van bennünk, és szerencsére a dunakesziekre mindig számíthatunk.