Két dunakeszi korfballos lány is bekerült az U17-es magyar válogatottba. Szamkó Lili és Szigeti Enikő június 23-től 3 napon át mérkőzik meg a világ legjobb korfballosaival. Hogyan jutottak el idáig? Sportjukról, pályafutásukról, magukkal szembeni elvárásaikról beszélgettünk velük. Figyelem, sportembereket ismerhet meg!
Meglepetés volt, hogy bekerültél a válogatottba vagy elvártad magadtól?
Enikő: Az U17 es csapatban már tavaly is benne voltam, így nagyon reméltem, hogy annak ellenére hogy más az edzőnk, idén is megfelelek az elvárásoknak. Őszintén szólva nem lepett meg hogy beválogattak.
Lili: Számomra is a magyar U17-es válogatottba kerülés egyfajta elvárás volt önmagam felé. Már két éve minden évben beválasztanak a csapatba ezért idén is ez volt a célom.
Egy jó játékosnak az a célja, hogy sokat legyen a pályán. Kiegészítő embernek utaztok, vagy gólvágónak?
Enikő: Gólok, gólok, gólok! Akkor lennék elégedett magammal, ha sok találatom lenne. Ahhoz, hogy mondjuk a hollandok ellen is eredményes legyek a technikámon még sokat kell fejlesztenem.
Lili: Hollandiában minél hasznosabb és sikeresebb szeretnék lenni. Minden meccsen játszani szeretnék és bizonyítani, hogy hasznára vagyok a csapatnak, ebbe beletartozik a pont is. Évről évre mindig kitűzök magam elé egy célt, ami mindig egy kicsit több, mint az előző évben.
Lili balról, mellette Enikő.
Mi lehet a csapat célja Hollandiában, hiszen a hollandok messze a többi válogatott előtt járnak?
Lili: Régóta ismerjük egymást és játszunk együtt. Mivel mindenki más klubnál játszik, ezért mindenkinek van saját taktikája és elképzelése a csapatról és a játékról. Az elmúlt két évben fejlődött a teljesítményünk a világkupán és egyre előrébb végeztünk a rangsorban. Idén is ez a cél, jobban teljesíteni, mint tavaly. Nem nyerni megyünk, hanem a hozzánk méltó helyezést elérni és minél több meccset megnyerni.
Enikő: Remélem kint Hollandiában még jobban össze tudunk szokni és még eredményesebb lesz a játék mint tavaly. Akkor, ha jól emlékszem a 8. helyen végeztünk.
Harmen Fonk
Ha már Hollandia, tényleg nagyon jók?
Enikő: A Dunakeszi  VSD korfball szakosztálya kapcsolatban állt egy holland klubbal Drachtenben, ahova sokszor szerveznek edzőtábort. Év közben pedig az ottani edző Harmen Fonk utazik ide Magyarországra minket edzeni. Szóval ismerjük a holland korfballt. Mindenesetre most télen lehetőségünk volt látni Hollandia legjobb csapatát játszani. Hm, csak néztem, az ő élmezőnyüktől még távol vagyunk.
Lili dunakeszi csapattársakkal
Az U17 után mi a cél? Meddig játszotok majd ilyen magas szinten?
Enikő: Kicsit még kialakulatlan nálam. Most örülök annak, hogy már felnőttek között játszom. Az előző szezonban felnőtt ezüstérmesek lettünk a Szentendrével. Mindenesetre most pár évig mindent ki akarok hozni a korfballból. Aztán majd meglátjuk. Néha csak hobbiként gondolok rá, de aztán látom, hogy vannak akik pici babával érkeznek a meccsre. Beállnak és jól játszanak. Ha felnőttként is élvezni fogom a meccseket, akkor lehet, hogy sokáig csinálom majd, vagy egyszerűen visszatérek.
Lili: Mindig a következő feladatra koncentrálok. Ez volt az első szezonom az NB1-es felnőttek között. Az SZKHSE Szentendre csapatában játszottam. Idén másodikok lettünk a bajnokságban, így jövőre a cél mindenképp a győzelem. Én vagyok a legfiatalabb a csapatban, ezért nagyon sok új dolog volt, amit el kellett tanulnom a felnőttektől. Következő szezonban meghatározóbb szerepet szeretnék vállalni a csapat munkájából és minél eredményesebb játékot mutatni. Dunakeszin a VSD klubnak is minél többet szeretnék segíteni és az itteni csapatban a legjobbamat nyújtani. Amúgy, ha felnőttként esetleg eltávolodnék ettől a sporttól, mivel nagyon jó a közösség, könnyen visszajöhetek. Nekem tehát hosszútávú cél a korfball.
Előző cikkVadállatok az utakon!
Következő cikkTeherautó döntött ki egy villanyoszlopot a Pálya utcánál