A Főkert Nonprofit Zrt. zöldfelület-fejlesztési osztályvezetője, Bíró Borbála tartott előadást a zöld városfejlesztésről az önkormányzat tanácstermében. Az előadáson több képviselő és Dióssi Csaba polgármester is részt vett. Kiderül, mi az önkormányzat feladata, és hol van a lakosság szerepe a zöldfelületek létrehozásában. Arra is választ kaptunk, hogy áll a város a zöldterület-fejlesztésben.
Bíró Borbála előadásában a Green City-Zöldebb Városokért Mozgalomról beszélt, amely 20 évvel ezelőtt Hollandiában indult el annak érdekében, hogy a szakemberek figyelmét a zöldfelületek fejlesztésére fókuszálja az urbanizáció negatív hatásaival szemben. Magyarország 2010-ben lett a mozgalom tagja. 2021-ben egy 3 éves programot hirdetett meg a Green City, amihez a Magyar Díszkertészek Szakmai Szervezete is csatlakozott. A szakmai szervezet vállalta, hogy minél szélesebb körben ismerteti meg a Green City értékeit a lakosság, az önkormányzatok, a civilek körében.
Bíró Borbála kiemelte, hogy a dunakeszi önkormányzat zöldfelület-gazdálkodása egybevág az európai közös célokkal.
A város főkertésze, Tóth Eszter 2020-ban szakmai díjban részesült, az ő neve és az önkormányzat hozzáállása garancia arra, hogy Dunakeszin a legjobb irányban halad a zöldfelületek fejlesztése.
A főváros és az agglomeráció kapja a legnagyobb terhelést
Az előadó Budapest vonatkozásában tartotta meg az előadást, kivetítve egy olyan kisvárosra, mint Dunakeszi. Budapest, illetve a főváros agglomerációja kapja a legnagyobb terhelést, amit a klímaváltozás még súlyosbít. A zöldfelületek fejlesztésével sokat tehetünk a városok élhetőbbé tételén.
“Nincs fejlesztés zöldterület-fejlesztés nélkül”
– vallja Dióssi Csaba polgármester. Ezt mutatja például az az erdőtelepítés is, ami a most épülő Dunakeszi Diáknegyed mellett valósul meg. A zöldfelületek pozitív hatásainak eredményeképpen növekednek az ingatlanok értékei, egészségesebb lesz a lakosság, nő a rekreációs lehetőség, és a közösségépítés is erősödik, illetve a klimatikus hatások, az árnyékproblémák, a párásítás, a talajvédelem, a csapadékvíz kezelésének problémáiban is segíthet a zöldfelületek számának növekedése. Ilyen közösségi park például a Keszi sétány, a Kiscsurgó völgye vagy a Katonadomb is Dunakeszin.
5 városligetnyi terület hiányzik Budapestről
A zöldfelületek típusait illetően elsősorban a parkokra gondolunk, de intézménykertek, magánkertek is vannak. A zöldfelületek egészére egy egységes stratégiát kell kidolgozni. Nemzetközi ajánlás, hogy 1 főre 9 nm2 terület jusson, ez Budapesten jelenleg 6 m2/fő. Az előadó kifejtette, hogy 550 ha, azaz 5 városligetnyi terület hiányzik Budapesten az optimális zöldfelület nagyságát illetően. Minden városvezetésnek érdeke, hogy növelje a zöldfelületeket, a lakosság felé pedig az a kérés, hogy ne burkolják le az udvarukat, előkertjüket, mivel egy zöldfelület a csapadék 95%-át nyeli el, míg a vízzáró burkolatról a csapadék 50%-a a csatornákba jut, nem hasznosul.
Az esőkertek – mint amilyen Dunakeszin is létesül az új bölcsőde udvarán – kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy az útburkolatról vagy az épületek tetejéről összegyűlt csapadékvíz helyben tudjon elszikkadni, és ne terhelje a csatornahálózatot.
Bíró Borbála előadásában kitért arra, hogy a szakértők felmérték:
- – a gyep hőmérséklete 15 Celsius-fokkal lehet alacsonyabb, mint a kopár talajfelszín,
- – a fák koronája alatt 15 Celsius-fokkal hűvösebb a levegő,
- – a zöldtetők a téli fűtési költséget 20-25%-kal, a légkondicionálásét 70%-kal is csökkenthetik.
Hol van ebben a lakosság szerepe?
A magánkertekre, az előkertekre is érdemes fókuszálni, mivel a városi zöldfelületek 25-30%-át magánkertek teszik ki. Fontos a lakosság minél szélesebb tájékoztatása a vízáteresztő burkolatok, a csapadékvíz-megtartás, a biodiverzitás, a zöldhulladék-komposztálás témájában. (Tudta, hogy van Dunakeszin közösségi komposztáló? – szerk. )Fontos, hogy a lakosság felismerje saját felelősségét a témában. Az önkormányzat például “Tiszta udvar, rendes ház” elismeréssel díjazza Dunakeszin a rendezett, zöld kerteket.
Az előadó kitért a városfásításra is, aminek klasszikus, elterjedt példája az azonos korú, azonos fajtájú fasorok. Mint kiderült, ezzel a tendenciával érdemes szakítani, biodiverz fasort érdemes ültetni a szakemberek szerint, mivel egy vegyes biodiverz rendszer több lábon áll, nem valószínű, hogy a több fajtájú fák egyszerre pusztulnak el. Dunakeszin Tóth Eszter főkertész szakmai irányításával pontosan ez a biodiverz szemlélet valósul meg.
Az önkormányzatoknak a közterületű fák jegyzéke adhat segítséget, hogy milyen fákat válasszanak ki a városfásításra. Dunakeszin érdemes fejleszteni a közlekedési zöldsávokat is, ahogy teszik ezt most például a Fő úton kiépített új járda mentén vagy az Iskola utcai parkoló mellett. A körforgalmak zöldítése pedig már évek óta bevett folyamat a városban. Nyíri Márton környezetvédelemért felelős alpolgármester pedig nemrég arról nyilatkozott, hogy a rendszerváltás óta a legnagyobb fásítási program zajlik Dunakeszin. A szakértő felhívta a résztvevők figyelmét, hogy nagy felelősségük van a lakosság megfelelő tájékoztatásában a zöldfelületeket illetően, illetve a közösségi munkák, a faültetési programok népszerűsítésében.
Dunakeszin évek óta jól működik a lakossági faigénylés, érdemes ezt tovább folytatni, és szorgalmazni a lakosság szerepét, például az igényelt fák öntözésében.
Kritikus pont a beteg fák kezelése
„Dunakeszin folytatni kell, amit elkezdtek. Sok kritikus pont lehet, mint például az idős fák ápolása, ami mindenhol gond. Erről írtunk nemrég, amikor óriási feketefenyők dőltek meg, ezért dönteni kellett a kivágásukról. A legnagyobb kihívás mindig az, hogy rendszerszintű legyen a gondolkodás, azonban ez láthatóan jól működik Dunakeszin” – mondta Bíró Borbála portálunknak.
