Az Eötvös József Kárpát-medencei középiskolai szónokversenyt idén virtuális formában rendezték meg. A legjobban teljesítő magyarországi diák a dunakeszi Radnóti Miklós Gimnázium tanulója, Pataki Dorina, a harmadik helyet szerezte meg. Felkészítői tanárai Veres Katalin és Reményi Edina voltak.
Reményi Edinát kérdeztük arról, miképp válhat valaki jó szónokká, egyáltalán mit jelent jó szónoknak lenni, és mennyi idő szükséges ahhoz, hogy valaki azzá válhasson.
Milyen készségekre van szüksége egy jó szónoknak?
A nyilvánvaló készségeken kívül – mint jó fellépés, szép beszéd, meggyőző erő – véleményem szerint nagyon fontos a tájékozottság. Ez alatt a kíváncsiságot értem a világ dolgai iránt: az olvasottságot, az életkornak megfelelő szintű műveltséget.
Mennyiben számít a téma, amiről szónokolni kell? Egy jó szónok bármilyen témát jól tud előadni?
Az előző válaszban már utaltam is erre. Egy jó szónoknak a saját műveltséganyagát mozgósítva szinte bármiről kell tudnia okosan, logikusan és meggyőzően beszélni. Ugyanakkor a szónoki beszéd elkészítésének nagyon fontos része a felkészülés. Ennyiben ez a verseny extrém körülményeket teremt, hiszen mindössze 30 perce van a versenyzőnek az egész beszéd előkészítésére. Ezért szerencsés, ha valakinek “betalál” a megadott téma, ha van hozzá személyes viszonya.
Egyáltalán mire mondjuk azt, hogy jó szónok? Mennyire szubjektív ez a megítélés? Vannak a szónoklásnak is fajtái?
Nagyon sokféle jó szónok van. Teljesen ellentétes stílusú szónoklatok is kiválthatnak erős érzelmi hatást. Azt gondolom,
az igazán jó szónok legalább egyvalamiben kiemelkedően jó: például hatáskeltésben, vagy a logikus gondolatmenet felépítésében, vagy a személyes meggyőző ereje kimagasló.
Szerencsés, aki több szempontból is remek szónok. De talán a legfontosabb az őszinteség: hogy tudjon az érveivel azonosulni, hogy mindvégig önmagát adja a szónoklata során.
Bárkiből válhat jó szónok? Mit tudna tanácsolni annak, aki az szeretne lenni?
Igen, emiatt úgy vélem, szinte bárkiből válhat jó szónok. Természetesen a nagyon visszahúzódó diákokat nem szabad szónoklásra kényszeríteni, de a szónoklás módszereinek elsajátítása, vagy szűk körben való gyakorlása segíthet legyőzni a nyilvános szerepléstől való félelmet is. Egy szónokverseny versenyzőinek valószínűleg nem okoz gondot a közönség előtt való megszólalás, de ezen túl természetesen sok gyakorlásra van szükség ahhoz, hogy kiválóan teljesítsenek. Nem elég a retorika elméletét jól ismerni, minél többet kell közönség előtt beszélni, minél szerteágazóbb témakörökben. Ebben nagyon sokat segíthetnek a társak: az osztálytársak tanórákon, vagy akár a beszélgetőtársak egy iskolai önképzőkörben. Szerintem fontos a társas helyzet a felkészülés során is, talán akkor voltunk a leghatékonyabbak, amikor a regionális döntőbe jutott két versenyzővel együtt készültünk. Hiszen bármennyire is “egyéni versenyszám” a szónoklás, igazán ez is csak a közönség előtt, másokkal való interakcióban tud érvényesülni.
Főkép: Facebook
