A Dunakeszi Járműjavító fennállásának 100. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a VOKE József Attila Művelődési Központban. A Lányi Géza és a Magyarság termekben berendezett tárlat a főműhely, a műhelytelep és az ott élő közösség elmúlt száz évét mutatja be. A kiállítás egy hónapon keresztül látogatható.
A tárlat a Dunakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Könyvtár, a Dunakeszi Járműjavító, valamint a VOKE József Attila Művelődési Központ együttműködésében valósult meg.
A megnyitón elsőként Csoma Attila, a művelődési központ igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Elmondta, külön öröm számukra, hogy helyet adhatnak a centenáriumi kiállításnak, hiszen a műhelytelep, a járműjavító és maga a művelődési központ is százéves jubileumát ünnepli. Kiemelte, hogy a kiállítás közös munka eredménye, és arra biztatta az érdeklődőket, hogy az előttük álló egy hónapban látogassanak el a tárlatra.
Őt Dióssi Csaba polgármester követte, aki arról beszélt, hogy Dunakeszin a műhelytelepre sokan egy patinás ékszerdobozként tekintenek. – Amikor ma megérkeztem ide, ismét ezt éreztem – fogalmazott.
Beszédében felidézte, hogy a járműjavító története valójában a vasút megjelenésével kezdődött. Dunakeszi volt az első állomása az ország első vasútvonalának, amelyen egykor Petőfi Sándor is utazott. A fejlődő vasúthálózat hamar szükségessé tette egy jelentős javítóüzem létrehozását, amelynek helyszínéül végül Dunakeszit választották.
A polgármester külön megemlékezett Lányi Ferencről, a műhelytelep legendás vezetőjéről, aki nemcsak az üzem működését irányította, hanem a dolgozók és családjaik életét is szívén viselte. Hangsúlyozta, hogy a műhelytelepen hamar pezsgő kulturális és sportélet alakult ki: működött dalárda, színjátszó kör, önképzőkör, cserkészcsapat, teniszélet, sőt egykor még síszakosztály is.
– Mindig úgy képzelem ezt az időszakot, hogy itt nagyon jól érezhették magukat az emberek – mondta.
Dióssi Csaba kiemelte, hogy a járműjavító fénykorában mintegy háromezer embernek adott munkát, és a város fejlődésének szinte minden fontosabb állomásában szerepet vállalt.
A köszöntőket követően a Dunakeszi Városi Vegyeskar adott műsort Gyombolai Bálint vezényletével. Elsőként Müller Károly Gyökösi Endre Jelige című műve hangzott el. A választás nem volt véletlen, hiszen Müller Károly több vasutas dalkör vezetőjeként tevékenykedett, és a Dunakeszi Magyar Férfikart is több alkalommal vezényelte. A mű eredetileg férfikarra íródott, a vegyeskari átiratot Gyombolai Bálint készítette el, így a közönség egy ősbemutatót is hallhatott.
Ezt követően Farkas Ferenc Pataki diákdalok című ciklusa csendült fel.
A kiállítást hivatalosan Nyíri Márton alpolgármester nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tárlat nem csupán egy üzem történetét mutatja be, hanem egy közösség száz évét.
Mint mondta, a műhelytelepen a kezdetektől fontos szerepet kapott a kultúra, a művelődés és a közösségépítés. Szerinte Dunakeszi szerencsés település abból a szempontból, hogy fejlődését mindig olyan közösségek alakították, amelyek nem a társadalmi különbségeket erősítették, hanem az együttműködésre építettek.
Kiemelte azt is, hogy a műhelytelepen különleges becsülete volt a munkának és a szakmai tudásnak.
– Itt megteremtették a munka nemességét. A szakmunkát és a szaktudást nemcsak a munkában, hanem az egész életükben képviselték az emberek – fogalmazott.
Személyes emlékként felidézte vasutas nagyapját is, aki mindig büszkén viselte és gondosan ápolta egyenruháját, mert fontos volt számára, hogy ehhez a közösséghez tartozhat.
A megnyitó részeként dr. Kerekes Dóra, a Dunakeszi Helytörténeti Gyűjtemény és Könyvtár vezetője mutatta be a centenárium alkalmából megjelent 100 éves a Dunakeszi Járműjavító című albumot. A kötet szerkesztésében Gaál Andrea, Kósa Tibor és Juhász Róbert is közreműködött.
Mint elmondta, a járműjavító történetéről korábban már több kiadvány is született, ezért ezúttal nem azok ismétlése volt a cél.
– Egy olyan reprezentatív kötetet szerettünk volna létrehozni, amelyet jó lapozgatni, jó nézegetni, és akkor is sokat elmond a műhelyről, ha valaki nem olvassa végig minden sorát – mondta.
A könyv egy idővonal mentén mutatja be a főműhely, a műhelytelep, a művelődési központ és az egész városrész fejlődését. A szerkesztők célja az volt, hogy a történelmi események mellett a műhelytelep különleges atmoszféráját és közösségi életét is visszaadják. A gazdag képanyagban számos ikonikus felvétel is helyet kapott, köztük az aranykocsiról készült képek, amelyet egykor a dunakeszi üzemben újítottak fel.
A kulturális program a Dunakeszi Farkas Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola növendékeinek fellépésével folytatódott. Takács Jázmin és édesanyja, Takács Horváth Erzsébet, az iskola tanára fuvoladuót adott elő, zongorán Dertsényi Andrea működött közre. Ernesto Köhler Blumenwalzer című romantikus műve nagy sikert aratott a közönség körében.
Az est végén a művészeti iskola néptáncosai léptek színpadra, akik Marosközi forgatóssal zárták a jubileumi eseményt.
A kiállítás egy hónapon át várja a látogatókat a VOKE József Attila Művelődési Központban.
