1933. december 28-án reggelre Berta Lajos alagi lakos házőrző kutyáját megmérgezték, majd kisfia a ház melletti mellékhelyiségben egy térdből levágott emberi lábat talált. Berta azonnal értesítette a csendőrséget, a kiérkező hatóság pedig további megcsonkított testrészekre bukkant.

Így kezdődött Alag (és a 20. századi Magyarország) egyik legvéresebb bűnesete, amelyet Bognár Istvánné követett el, férje, Bognár István hentes és mészárossal szemben. Bár az asszony eleinte konzekvensen tagadta tettét, majd pedig sokáig arra hivatkozott, hogy hirtelen felindulásból követte el a szörnyű cselekedetet, a nyomozók bebizonyították, hogy előre eltervezett, rettenetes módon kivitelezett gyilkosságról van szó.

A majd két évig tartó perben kiderült, hogy Bognárné uralkodott szelíd természetű, a megkeresett pénzt sokszor megtartani nem tudó férje felett. Üzleti ügyekben gyakran ő tárgyalt, és a legtöbb tanú könyörtelenségéről nyilatkozott. 

A korabeli sajtó végigkísérte a vétkes asszony tárgyalását, amelynek során lassacskán kibontakozott a véres tett legtöbb részlete. Bognárné – az unokanővérétől szerzett fegyverrel – háromszor fejbe lőtte férjét, majd testét – a férfitól eltanult szakmai fogásokat alkalmazva – számos darabra bontotta. A testrészeket Göd és Újpest között több helyen elrejtette, egy részüket a Dunába dobta. A nyomozók sok testrészt felleltek munkájuk során (így végül az egyértelmű azonosítást lehetővé tevő fejet is), de egyes darabok soha nem kerültek elő.

1935-ben Bognárnét életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, de soha nem derült ki, hogy – ahogyan a nyomozók sejtették – volt-e bűntársa; s ha igen, ki volt az. Saját 14 éves fia? Más?

Bár a Belügyi Szemlében az 1990-es években közölt cikk szerint szeretője ígérete sarkallta Bognárnét a tettre, aki később el is vette feleségül, ennek bizonyítékait – egyelőre – nem sikerült felfedezni.

A Dunakeszi sztorik című kötetben 55 ilyen és ezekhez hasonló történetet gyűjtöttek egy csokorba, amelyeket Nyíri Márton alpolgármester karikatúrái tesznek színesebbé. A +15-ös korosztály számára készült kötet célja, hogy izgalmas történetek révén mutassuk be településünk régmúltját, hogy nevettessünk, elgondolkoztassunk, miközben az olvasó megismeri Dunakeszi történetének egy-egy szeletét – írta a Kerekes Dóra szerkesztő a Postnak.

Előző cikkSenki nem marad karácsonyi csomag nélkül, de idén muszáj jelentkezni érte
Következő cikkÁtszabhatják a választókerületünket, kedd estig szavazhat erről az Országgyűlés