Keresik a megoldást a Tőzegtavak körül kialakult helyzetre

Ha valami nem egyszerű téma, akkor az a Tőzegtavak. Külterület, de sokan élnek ott. Eredetileg a horgászok számára biztosított terület, de van ott közterület is, és szabálytalanságból sincs hiány. A sokféle nézőpont és a makacs jogszabályok között igyekeznek most valahogy rendet tenni. Szaletli, fatároló, játszótér is épült a Dunakeszi Tőzegtavak körül húzódó közterületi sávban, amellyel teljesen megszűnt a terület körbejárhatósága. Ez, amellett hogy szabálysértés, gondot is okozhat, ha rendkívüli dolgot kell a tó körül elvégezni.

A Tőzegtavak partja már régóta nem körbejárható, az eredetileg horgászok számára biztosított telkek mára – önhatalmúlag – sok esetben egészen a vízig érnek, amelyeken lakás céljára szolgáló ingatlanok, házak épültek. A tó karbantartására fenntartott területet több helyen beépítették. A területhasználati jogviszony nincs rendezve, ezt szeretné mielőbb orvosolni a Dunakeszi Tőzegtó Sporthorgász Egyesület és az önkormányzat.

A témában Gálhidi Zoltánnal, a horgászegyesület vezetőjével beszélgettünk, majd megkerestük az önkormányzatot is, mi az álláspontja a Tőzegtavakat illetően.

Az egyesület elnöke rögtön azzal kezdte, hogy erről egy komplett könyvet lehetne írni, de ne ijedjen meg az olvasó, nekünk nem ez a célunk. Igyekszünk tömören, röviden és amennyire lehet, közérthetően körbejárni a témát.

Gyors történelmi áttekintés

Az 50-es évekig ez bérelt terület volt, csak ezt követően kezdeményezték az ott horgászó emberek a magántulajdonba vételt. Meg is vették a telkeket. Aztán szépen lassan a horgásztanyákból, kunyhókból egyre nagyobb és komfortosabb házakat építettek a tulajdonosok, persze az építési szabályzat ismerete és egyéb engedélyek nélkül. Aztán, amikor valamilyen okból elköltöztek, és eladták mondjuk egy Budapestről kiköltöző családnak, azt elfelejtették megemlíteni, hogy a part mellett húzódó 2 méteres sáv nem a telekhez tartozik. Az ugyanis közterület, a többség pedig nem nézett utána. Így sokan kényükre-kedvükre építkeztek, vagy használták ezt a területet.

Zoltán szerint az önkormányzat sokáig nem is foglalkozott velük érdemben, többször volt szándék a tisztázásra. Az oda költöző emberek – bár külterületről van szó – szerettek volna csatornát, vezetékes vizet. Meg is állapodtak a DMRV-vel, de aztán mivel ehhez minden tulajdonos hozzájárulása kellett volna, nem valósult meg. Itt azóta is fúrt kutak és emésztők vannak.

Na de mi a konkrét probléma?

Meg kell említenünk azt a régebbi álláspontütközést is, hogy aki kiköltözött, az bár nyilván tudta azt, hogy mi vár rá, mégis elégedetlen. Azt is tudták, hogy ez külterület, tehát az önkormányzatnak közel sincs annyi kötelezettsége, mint a belterületi telkeknél. Lásd vezetékes víz. Az ott lakók közül néhányan viszont mégis arra panaszkodnak, hogy külterületi telek lévén magasabb építményadót fizetnek, és ha fizetnek, akkor miért nem kapnak fejlesztést.

Zoltán szerint az egész helyzet akkor vett egy szerencsésebb irányt, amikor Benkő Tamás lett a terület képviselője. Szerinte ő átérzi a helyzetet, akar és igyekszik is segíteni. Örülnek, hogy Dióssi Csaba polgármester többször is személyesen részt vett az egyeztetéseken, ami nagyban előrelendíti a dolgokat. Nemrég például szilárd burkolatot kapott az odavezető út, ez óriási előrelépés.

Most éppen abban a helyzetben igyekeznek megoldást találni, ami a horgászegyesület és az életvitelszerűen ott lakók között húzódik, történetesen, hogy a tó menti 2 méteres sávot jelentősen beépítették, így amellett, hogy ez szabálytalan, gondot is okoz. Például a tó tisztításánál. Vannak beomlott fák, azokat el kellene vitetni a tulajdonosoknak, a 2 méter sok helyen rosszul van kijelölve, ezt tisztázni kellene. Sok a szabálytalanság, van, ahol a ház fala egészen a vízig húzódik, de fatárolót, szaletlit vagy éppen közhasználatra bocsátott játszóteret is építettek, ahol nem tisztázott a felelősség kérdése. Valaki pedig még a tóból is lekerített. Van olyan eset, amellyel már a Kormányhivatal foglalkozik, mert a víz közkincs és a halászati jog az államé.

Mi lehet a megoldás?

Ahogy mi látjuk, mindenki a megoldásra törekszik, nem a teljes „dózerolás” a cél, hanem egy olyan helyzet kialakítása, ahol mindenki szabályosan használja a területet, mégis a tó karbantartása is megoldható.

Zoltán elmondása szerint az ott lévő 300 ingatlanból körülbelül 100-at lakhatásra használnak. Mivel a tó melletti sávon nincs hatáskörük intézkedni, tehetetlennek érzik magukat. Szerinte megoldást jelenthetne, ha a várossal kötött 2025-ben lejáró bérleti szerződést úgy módosítanák, hogy abba nemcsak a tó, hanem ez az említett sáv is beletartozna, így az egyesületnek már lenne joga fellépni. Az önkormányzatot megkeresve azt a választ kaptuk, hogy a városi közterület-felügyelők végigjárják a területet, és egyenként értesítenek mindenkit, aki jogosulatlanul használja a közterületet, hogy rendeződjön a jogviszony. „Az önkormányzat együttműködésre törekszik, bérleti díj ellenében – amennyiben az építmény elhelyezése más jogszabályt nem sért, azzal nem ellentétes – nem szükséges elbontani az építményeket (kerti tároló, szaletli, stb.)” – írták válaszukban.

Benkő Tamás képviselő közösségi oldalán gyűjtötte össze a Tőzegtavak szép és kevésbé szép arcát mutató fényképeket, akit a téma mélyebben érdekel, érdemes végignéznie.