Lengyel Györgyöt a 80. születésnapja alkalmából húsvétkor a dunakeszi Szent Mihály Egyházközség és a Váci egyházmegye a szent zenében sok évtizeden át áldozatos szeretettel vállalt énekes szolgálatáért elismerésben részesítette. Gyuri bácsi gyerekkora óta, amikor csak tehette, minden vasárnapi misén ott volt a Szent Mihály-templomban, hogy énekével erősítse a hitet. Ha kell, mankóval mássza meg a karzatra vezető lépcsőt, vagy szabadságot vesz ki, hogy leégett templomot építsen újra. 62 éve motorozik és akár falusi kántor is lehetett volna. Gyuri bácsival beszélgettünk a hozzánőtt Szent Mihály-templomról és az énekesi szolgálatról.
Emlékszik arra, hogy mikor volt először templomban?
Nem emlékszem rá, de biztosan tudom a dátumot, 1943. április 18-án, mivel ekkor kereszteltek meg ebben a templomban. A szüleim vallásos emberek voltak, kisgyerekként jártam velük a templomba. Itt laktunk a régi Ivánka Pál, a mai Martinovics utcában, innen a templomtól 5 percre. A templomba járás az életünk szerves része volt, hiszen minden vasárnap és ünnepnap itt volt a helyünk. Gyerekként mindig a kántor, Bajnok Géza bácsi mellett énekeltem. Fantasztikus hangja volt.
Templomi kórusba is járt gyerekként?
Mikor gyerek voltam, nem volt kórus a templomban. Körülbelül 8 éves korom óta minden vasárnap itt voltam a szüleimmel, ez rendszeres program volt nekünk. 1990-1991 óta van kórusa a Szent Mihály-templomnak, karácsonykor, húsvétkor, ünnepek alkalmával szoktunk énekelni. 1969-ben, amikor megnősültem, Gödre költöztünk, de ez nem akadályozott meg abban, hogy minden vasárnap itt legyek, illetve csütörtökön a kóruspróbán is. A gödi templomba a búcsúi szentmisekor szoktam elmenni, illetve amikor leégett az alsógödi Szent István-templom, akkor kivettem egy hónap szabadságot, és építettük a templomot.
A lőszerraktár felrobbanásakor csodával határos módon menekült meg a nagypapája
Mit jelent önnek ez a templom?
Az őseim építették ezt a templomot a dunakeszi parasztokkal együtt 1937-ben. A kis templom persze már jóval korábban, a 18. században felépült. A nagyapám templomatya is volt. Még most is látható, hogy a negyedik padsor legszéle valamikor megsérült. 1952. szeptember 8-án felrobbant egy lőszerraktár a kis kápolna mellett, és a templom ablaka ráesett a 4. padsorra. Nagyapám, aki mindig azon a helyen szokott ülni, aznap csodával határos módon nem volt a templomban, ha itt lett volna, nem biztos, hogy túléli. Ő nagyon vallásos ember volt. Csak elérzékenyülve tudok beszélni erről a templomról, hiszen teljesen hozzám nőtt. Mikor fent énekelek a karzaton, mindig gyönyörködöm a templom szépségében. Fentről belátni az egész teret. Az orgona mellett egészen más érzés lenni, mint itt a padok között. Csodálatos a templom akusztikája, nagyon ritka ez a tiszta akusztika. A karzaton nem szabad hangosan beszélni, mert minden lehallatszik. Kétkezi munkám is van a templomban, hiszen több lámpatestet is én tettem fel, a kolumbárium ablakain a rácsot is.
Számomra nincs szebb az egyházi éneknél, nagyon változatos és kifejező.
Mit jelent önnek az, hogy több évtizede énekel ebben a templomban?
Azt hiszem, hogy ez leginkább szolgálat, de nagyon szeretem az éneklést. 1991-ben, amikor elkezdtük az énekkart, akkor sokat utaztunk is. Voltunk többek közt Leuvenben, a katolikus egyetem templomában, kétszer Tordaszentlászlón és még sok helyen. A mai napig kórustag vagyok.
Amíg a hangszálam bírja, addig énekelek.
Az a baj, hogy a tenorban egyedül vagyok. Úgy kell tudni énekelni, hogy ne nagyon legyen erős a hangom, ugyanakkor a szólamot megfelelően hallják. Bariton hangom van, de az Isten dicsőségében a felső G-t kiénekelni a mai napig nem okoz gondot.
Csodaszerrel tartja karban a hangszálait
Régóta használok egy csodareceptet, méghozzá Ilcsi néni receptjét a hangszálak karbantartására. Fél liter pálinkában 15 darab cseresznyepaprikát kell érlelni, majd ebből egy ujjnyi mennyiséget mézzel összekeverve meginni. Ez nagyon jó a hangszálakra. Sosem hiányoztam az énekkarból. Az énekkari próbák csütörtökön vannak. Volt olyan, hogy 3 kórusban is énekeltem Dunakeszin, a gyártelepi kórusban, itt a Szent Mihály-templomban, illetve egy ökumenikus kórusban.
Önnek mi az eredeti szakmája?
Géplakatos vagyok, egy gyógyszergyárban dolgoztam, a szerkezeti lakatos munkákat és a hegesztést is én csináltam.
A mai napig is a kántor mellett énekel?
Igen, a karzaton. 62 éve motorozom, tavaly volt egy motorbalesetem. Karácsonykor sajnos nem tudtam itt lenni, mivel szilánkosra tört a csípőm, és még a mai napig is mankóval járok. Viszont karácsony után már a következő vasárnap itt voltam a templomban, a 28 lépcsőfokot mankóval tettem meg, hogy feljussak a karzatra.
Püspöki elimserés az egyházzenei szolgálatáért
Meglepetésként érte az egyházközség és a Váci egyházmegye elismerése?
Húsvétvasárnap kaptam az oklevelet, nagyon váratlan meglepetésként ért, remegett a lábam a meghatódottságtól, de minden fájdalom kiment belőle. Nagyon elérzékenyültem.
Hány egyházi éneket tud?
Nem tudom pontosan. Az énekkari művekből ötvenet biztosan, fejből is nagyon sokat tudok. Ha egy éneket egyszer elénekelek, akkor azt már nem felejtem el.
Otthon is szokott énekelni?
Ajaj, a gyárban, a volt munkahelyemen is mindig énekeltem, munka közben is. Otthon szintén, az egész utca hallja, amikor énekelek. A mellettünk lévő utcában Elemér szomszéd szokta viccesen mondani, hogy rég hallotta a hangomat. Otthon van egy szintetizátorom, azon szoktam az új dalokat gyakorolni, akár falusi kántor is lehettem volna.
