“Saját szórakoztatásomra szeretek halat fogni, és ha azt mondanám, hogy 10 kilós, attól még egy háromkilós hal 3 marad” – mondta a vasárnapi első dunakeszi horgászverseny résztvevője. Kíváncsiak voltunk, hogy milyen egy vérbeli pecás lelkivilága.
Négy pecással beszélgettünk az első dunakeszi horgászverseny közben, miközben 41-en versenyeztek a dunakeszi Duna-parton. Lelőjük a pecások egyszerű viccének poénját, amely szerint “hadd fogjak akkora halat, hogy ne kelljen otthon hazudnom”. Tehát senki se dicsekszik nagyobb fogással, mint amennyit a szákba tesz. “Saját szórakoztatásomra szeretek halat fogni, és attól, hogy azt mondom 10 kilós, attól az még egy háromkilós hal marad” – mondta egyikőjük, míg egy mási horgász úgy fogalmazott: “Meg szoktam mondani az igazat, értelmetlen hazudni és én nem is teszem.”
Az olcsó poénkodás után a kapásról is érdeklődtünk, azaz, hogy horgász szempontból milyen a dunakeszi Duna-part. “Ezeket a dunai versenyeket szeretem, többre is elmegyek” – vallják többen. A beszélgetésekből mindenesetre kiderült, hogy Magyarországon is vannak horgászok, akik ebből élnek, a versenyek nyereményeiből, s a szponzorok támogatásaiból. Szerencse és rengeteg kitartás kell hozzá: “ha tehetném se foglalkoznék ezzel, évente 300 napot horgászni, ha van az embernek kedve, ha nincs, és ezt mindig kényszerből csinálni, az nem olyan kecsegtető egy horgásznak, legalábbis nekem nem”.
Egy versenyhorgásznak technikailag is felkészültebbnek kell lennie, sokkal többet kell horgásznia, mint egy “hétköznapi” pecásnak, mivel egy-két alkalommal nem lehet komoly tapasztalatokat gyűjteni. “A kocahorgász és a versenyhorgász között vagyok, szeretek versenyezni is, ha olyan helyen van és van rá szabadidőm, de egy ilyen hétvégén nekem nagyon fontos, hogy szép környezetben legyek, ha van társaságom, akkor az jó legyen”. Másikuk arról beszélt, hogy egyedül szeret horgászni járni, van, aki pedig elmélkedik közben például, hogy milyen csalit kellene feltenni, hol ugrott a hal, merről fúj a szél, honnan süt a nap. “A világ nagy dolgait nem ilyenkor szeretném megoldani.”
Természetesen a beszélgetés mindig visszakanyarodott a kapáshoz. Bár nem mondják, de mindenki a nagy halról álmodozik, nem véletlenül említették, hogy “a Dunában van hal bőven, akár 20-30 kilós ponty is horogra akadhat”.
A végén azonban csak megismertük a realitást az egyikőjük mondatából: “Régebben horgásztam a Dunán és megvolt az átlag napi öt keszeg”, azaz egy ekkora zsákmányt valóban nem érdemes felnagyítani.
A versenyről így számoltunk be korábban a Poston:
