Az OMSZ adatai szerint súlyos aszályhelyzet van kibontakozóban. A felső talajrétegben a Kisalföldön már alig van a növények számára hasznosítható nedvesség. Ha a mélyebb rétegekbe tekintünk, akkor pedig szinte mindenhol komoly a vízhiány, és ez Dunakeszi környékét sem kerüli el, nagyobb szükség lesz a tavaly kiosztott esővízgyűjtő tartályokra, mint bármikor.

A Kisalföldön napról napra romlik a helyzet: a talaj felső 20 centis rétegében már kevesebb mint 40% a hasznosítható víztartalom. A vízhiány fokozatosan “terjed” az ország keleti része felé. Ha a mélyebb rétegekbe tekintünk, még nagyobb a baj.

Az egyméteres rétegben a vízhiány az ország nagy részén 40–60 mm közötti. A legrosszabb értéket a Tisza kilépési pontja körül és a Kőrösök összefolyásánál – Békés vármegye északi és a Hajdú-Bihar déli részén – látni: itt 89, illetve 82 mm a hiány. Baranya és Bács-Kiskun legdélebbi pontján viszont alig hiányzik talajnedvesség.

Az elmúlt 90 napban ugyanis az ország déli sarlójában tért el a legkevésbé a lehullott csapadék mennyisége a szokásostól. Csongrád vármegye déli részén ez mégsem segített, hiszen a legnagyobb talajvízhiányt itt mérték az országban. Másutt jellemzően 40-70 mm-rel kevesebb csapadék hullott az elmúlt 90 napban. A legnagyobb eltérést Komárom-Esztergom, Veszprém és Szabolcs-Szatmár-Bereg nyugati része tapasztalta.

Így aki reggel bosszankodott az eső miatt, most biztosan megváltozott a véleménye.

Forrás: met.hu, mezohirek.hu

Előző cikkHamarosan indul a jelentkezés a családi és a szenior szűrőnapokra