Ha valaki meghallja a helytörténet, múzeum, gyűjtemény szavakat, biztos, hogy nem boldog, lelkes diákok sokasága jut eszébe. Pedig lehet így is csinálni. Dr. Kerekes Dórával, a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény vezetőjével beszélgettünk múzeumpedagógiáról, élményekről, és arról, hogyan lehet a mai gyerekeket megszólítani.
Dóra nemrég készítette el éves beszámolóját, amiben összefoglalja, mi minden történt a gyűjtemény szemszögéből 2022-ben. A terjedelmes írásból szemezgettünk.
A gyűjtemény vezetője leírja, hogy az 5-13 éves korosztály körében a Révész István Helytörténeti Gyűjtemény komoly népszerűségre tett szert, tevékenységét szüleikkel együtt figyelik, az újabb kiadványokat várják, a városi rendezvényeken keresik az intézmény sátrát. Azt is megtudhatjuk, hogy a következő öt év során a 13+ korosztály számára készülő programok megfogalmazásával szeretnék erősíteni az eddig elért eredményeket.
Kezdjük az elején. Aki esetleg nem ismeri, annak elmondaná, mikor vette át a gyűjteményt?
2018. január 1-jén kezdtem el itt dolgozni. Azzal párhuzamosan, hogy a gyűjteményt kellett rendezni, jogilag is létre kellett hozni az intézményt. Eleinte ezzel foglalkoztam, illetve az első dolog, amit láttam, hogy nincs olyan program, ami a város lakosságát be tudná vonni.
Hogyan kezdett neki?
A 21. században anakronisztikus elképzelés, hogy az emberek maguktól eljönnek múzeumot látogatni. Az első 6 hónapban tapasztalatot szereztem. Elmentem a fővárosba, többek között a Magyar Nemzeti Múzeumba, vagy Gödöllőre, hogy megnézzem a különböző múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Aztán kialakítottam, hogy hogyan lehetne mindezt Dunakeszi méreteire átültetni.
2018 májusában ment nyomdába a helytörténeti mesekönyv első kötete. Az olyan alap volt, amire könnyen lehetett építkezni. A könyvet minden óvoda megkapta, majd minden ballagó óvodás is. Így mielőtt a foglalkozásokra elmegyek, megkérem őket, hogy olvassák el az adott mesét, hogy legyen előzményismeretük.
Óvodás és kisiskolás korosztályra a 10 meséből 10 foglalkozást állítottam össze. Egy része ennek érdekes ismeretátadás, ami párbeszédre épül. A mese elolvasása után már sok kérdésre tudnak válaszolni, ami rögtön ad egy sikerélményt. Mozgás, zenés mondókás rész is van, végül egy alkotás, amit haza tud vinni, és annak segítségével el tudja otthon mesélni az adott témát. A kultúra terén a gyerekeken keresztül lehet a szülőket megfogni.
Tud mondani egy példát, mondjuk egy ovis foglalkozásra?
Például a vonatos foglalkozáson megbeszéljük a jegyváltást, a kalauz szerepét. Képzeletben elutazunk Vácra vagy Budapestre, és felépítjük a dunakeszi vasútvonalat. Megbeszéljük, hogy ha megállnánk, mondjuk Alsón, mit látnánk. Átbeszéljük a Gyártelepet, miért így hívjuk. Beszélgetünk a művelődési központról, elmesélik, hogy ők milyen előadásokon voltak ott eddig. Ezt követően pedig egy vonatos vonalvezetőt csinálunk meg a gyerekekkel. Szinte kivétel nélkül minden gyerek nagyon élvezi, érdekli őket ez a téma. De van templomos vagy lóversenyes társasjáték is.
Úgy látom, hogy abszolút pedagógiai szemszögből közelít a gyermekek felé?
Igen, hiszen eredetileg történelem szakos pedagógus a végzettségem. Nagyon fontos, hogyan szólítom meg a gyerekeket, hogy rögtön megfogjam őket, mindenki úgy érezze, részt vesz a foglalkozásban. Jó élményekkel térjenek haza.
Séták Dunakeszin
Ha jól tudom, sétákat is szervez?
Valóban. Két évvel később elkezdtem sétákat szervezni, hogy fizikailag is megismerjék a várost az itt élők. Az a tapasztalatom – tisztelet a kivételnek -, hogy a mai rohanó világban nem is gondolnak arra az emberek, hogy a saját lakóhelyünket is érdemes megismerni. Pedig, ha nem ismerjük az otthonunkat, a gyökereinket, akkor szárnyaink sem lesznek. Sokan nem tudják, hogy több száz éves a település, viszont városnak nagyon fiatal. A „Titkos utakon” azért készült, hogy ne csak velem lehessen sétálni.
Hol tart sétákat?
• Dunakeszi belvárosi séta
• Dunakeszi felsőtabáni séta
• Dunakeszi-Alag körséta
• Dunakeszi alagimajori séta
• Dunakeszi Duna-parti séta
• Dunakeszi műhelytelepi séta
Minden korosztálynak megtaláljuk azt a túrát, ami hosszban, érdeklődésben nekik való. A Titkos utakon elnevezésű túrákon szülők és nagyszülők is tudnak menni. Nagy élmény, amikor a várost járva azt látom, hogy a füzettel a kezükben a nagyszülők együtt sétálnak az unokáikkal.
Mit lehet tudni az Actionbound alkalmazásról?
Ez egy olyan applikáció, amit mobilnet nélkül is lehet használni. Ugyanezeket a sétákat mobillal is le lehet járni. A helyek megkeresése kötelező, ha odaérünk, megnyílik egy feladat. Ezt nem muszáj kitölteni, de aki ezeket beküldi, annak adok oklevelet és dunakeszi ajándéktárgyat.
A gyűjteményben is fogad csoportokat?
Igen. A harmadik lehetőség a település történelmének megismerésére, hogy a helytörténeti gyűjteményben 45-60 perces foglalkozást tartok az osztályoknak. Minden év elején korosztályi ajánlásokkal megküldöm a foglalkozásokat az intézményeknek. Van, aki már augusztus végén keres, mert nem szeretne lemaradni. Az ősz és a tavasz nagyon sűrű. Nagyon jó, hogy ingyenes a helyi buszjárat, legtöbben ezzel jönnek. A foglalkozások is ingyenesek a dunakesziek számára. Csupán a kézműveskedés alapanyagait kell biztosítani. Szerencsére nagy az érdeklődés. A foglalkozásokon összesen több mint 4000 gyerekkel találkozom.
Említette, hogy a jövőben jobban szeretne fókuszálni a 13+ korosztályra. Most hogyan szólítják meg őket?
A 14-15 éves korosztálynak született a Dunakeszi sztorik. Nyíri Márton igazán jó karikatúrákat készített a történetekhez. Nagyon pozitív a kiadvány fogadtatása. A felnőttek is nagyon szeretik, sokan jeleznek vissza, hogy „fúú, itt lakom 20 éve, de ezt vagy azt a sztorit nem is ismertem”.
Összességében elégedett a 2022-es évvel?
A pandémia már nem korlátozta annyira a lehetőségeinket, mint korábban. Igaz, hogy az energiaválság miatt a gyűjteményt az év végén be kellett zárni, de véleményem szerint nagyon produktív évet zárt az intézmény.
Végül a 2022-es év számokban:
- 5 adományozótól 235 új tárgy, fénykép és dokumentum a gyűjteményben,
- 151 új digitális fénykép a Digitális Fotótárban,
- 2088 tétel a MúzeumDigitárban,
- 172 fő egyéni gyűjteménylátogató,
- 4611 gyermeknek 225 múzeumpedagógiai foglalkozás,
- 16 kutató munkájának segítése,
- 2 szak-, 12 ismeretterjesztő publikáció,
- 2 kötet megírása, megszerkesztése.
