A nyári időszámításra átállás ma éjjel megtörtént. Hajnali kettő órakor az órákat háromra állítottuk. Esetleg nem mindenki tette ezt? Akkor még nem késő, nehogy holnap a munkahelyén döbbenjen rá, hogy elkésett. Lássuk, milyen hatással van az óra előbbre állítása a szervezetünkre?

Mire felkeltünk, az órák jobb esetben már automatikusan átálltak, a mobiltelefonok biztosan. Az óraátállítás okozta időeltolódás ugyanakkor átmenetileg felborítja a szervezetünk bioritmusát – olvashatjuk a középsuli.hu cikkírójától.
Az egyórás változást átlagos esetben egy nap alatt dolgozza fel a szervezet. Ám ez emberfüggő.

Kicsit talán másabb a helyzet a kisgyermekek és az idősebbek esetében. Nekik kötött napirendjük van az alvás, felkelés szempontjából is. Ezért több napra is szükségük lehet az átálláshoz. A legfiatalabb generáció is nyűgösebb ilyenkor. Ha valaki érzékeny az időjárási frontokra, az évszakváltásokra, őt jobban megviselheti, akár komoly alvászavarokat is okozhat.

Az alvászavarok pedig összefüggésben állnak az időskori elbutulással, a szívbetegségekkel, a munkahelyi és az autóbalesetekkel, és életünk sok más területével. Például a tavaszi óraátállításkor ugrásszerűen megnő a szívinfarktusok száma, nehezebb ez az időszak, mint az őszi visszaállás, hiszen ilyenkor – ahogyan vasárnap is – egy órával előbbre kell állítani az órát, emiatt úgymond elvész egy óra, egy órával később kel fel, és nyugszik le a nap. Ez mind negatív módon hat, és borítja fel a belső ritmusunkat.

Mindenkinek egy kicsit másképp jár a biológiai órája. Vannak korán kelő vagy későn fekvő emberek. Mindenkinek más lehet a napi alvásigénye, ezért a legjobb tanács az, hogy kövessük a saját biológiai óránkat, és ne törődjünk azzal, hány órát is mutat a kütyünk!
Hozzátesszük, hogy az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás nem lesz – bár ezt a határidőt is már többször kitolták. Mégis, ha nem szól közben semmi, a mostani volt az egyik utolsó óraátállítás, amit átéltünk.
Valószínűleg sokan várják már az óraátállítás eltörlését, hiszen korábbi felmérések alapján 10-ből 9 magyar megszüntetné a kétféle időszámítást.
Az Európai Unióban évek óta nem tudnak érvényt szerezni a nyári időszámításra áttérésnek, azaz az óraátállítás megszüntetésének. A tagállamokra vár a döntés: a nyáriban, vagy az eredeti, úgymond természetesnek tartott téli verzióban maradjunk.

2019-ben az Európai Parlament (EP) már megszavazta az óraátállítás eltörlését, és akkor még minden tagállam arra készült, hogy 2021 októberében végleg leáldozhat az óraátállításnak. Az EP-nek ehhez a tagállami kormányokat tömörítő Tanáccsal is meg kellett volna állapodnia, de jött a pandémia, ami minden napirendi pontot felülírt.
Nagyon sokan – közöttük mi, magyarok is – a nyári időszámítást preferálják, számítva arra, hogy a korai sötétedést megelőző nappali világosság tovább tarthat. A téli verzió hívei pedig a kora reggeli sötétség meghosszabbodása miatt berzenkednek.