Nem először jártunk a méltán népszerű Lángos édenben, ami Dunakeszi gasztronómiai felhozatalának egyik színfoltja. Most a pandémia átvészeléséről és a balatoni lángos árakról beszélgettünk Harmat Endrével és feleségével, Csillával.
Elmondták, hogy érzékenyen érintette őket a járvány gazdasági utóhatása, hónapról hónapra kellett gazdálkodniuk. Bár most már kicsit javul a forgalom, kezdenek visszatérni a vevők, így bizakodnak. Mivel továbbra sem lehet bemenni a vendégeknek az üzletbe, elvitelre adnak el lángost és újabban ki is szállítanak.
Az árakat nem emelték és a kínálatuk is változatlan, a szokásos ízekkel és minőséggel várják kedves vendégeiket a Fő úti kicsi üzletben.
Arra a kérdésemre, hogy mit szól az időnként nagyon magas balatoni árakhoz, Endre higgadtan és némileg megértően így felelt: “A Balaton az Balaton, mindig is drágább volt. Nekik egy pár hónapos intervallumban kell dolgozni és óriási a rezsiköltségük. Nyilván ők is tisztában vannak vele, hogy ha megszabnak egy árat, akkor vagy elfogadja a vásárló, vagy nem fogadja el, és ekkor nyilván saját magának okoz kárt a sütödés. A legtöbb külföldinek a nekünk magasnak tűnő “Forma 1-es” árak sem jelentenek problémát, de idén még nem várható sok turista. A piac fogja eldönteni, hogy valóban tudnak-e 1000-1500 forintos árakkal dolgozni”.
