Június 28-án átadták a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi díjakat a Magyar Tudományos Akadémián. A díjakat a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi portál szakmai közössége ítélte oda 19 szervezet és magánszemély részére, akik a legtöbbet tették a természet és a környezet értékeinek megőrzéséért. A díjakat Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár adta át. Az eseményen részt vett José Luis Salazar Arrarte ecuadori nagykövet, és Schmitt Pál, volt köztársasági elnök is.
A Bolygónk és Városunk környezetvédelmi portál 2021. június 5-én, a környezetvédelem világnapján hívta életre a Bolygónk és Városunk környezetvédelmi díjat, melyet immáron második alkalommal vehet át 19 díjazott. A környezetvédelmi díjjal olyan termékek megalkotóit, cégek, intézmények vezetőit kívánták jutalmazni, akik letették kéznyomukat a környezetünkért és a fenntartható fejlődési fordulatot előmozdító legújabb fejlesztésekért.
Az ajánlás nyílt formában zajlott, a portál olvasói bárkit javasolhattak Magyarország és a Kárpát-medence területéről. A díjat külhoniak és Magyarországon tevékenykedő külföldiek is megkaphatják. A kiválasztás folyamata nyolc hónapig tartott. Pénzjutalmat és egy formatervezett üvegdíjat is kaptak a nyertesek. A díjakat Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár adta át.
Örmény Georgina Viktória, a Bolygónk és Városunk portál főszerkesztője beszédében hangsúlyozta, hogy a portál azt a célt tűzte ki maga elé, hogy úgy mutassa be a zöld problémát, illetve a zöld kérdésekre adott válaszokat, hogy a fenntarthatóság, a finanszírozhatóság és a környezetvédelmi szakmaiság összeegyeztethető legyen.
“A mai díjazottjaink is hasonlóan gondolkodnak. Mindegy, hogy pedagógusként vagy vállalkozóként, de azon dolgoznak, hogy milyen egyedi megoldásokkal lehet az össztársadalmi mozaikot úgy kirakni, hogy a magyar gazdaság és a társadalom a környezeti szemlélet előnyére változzon” – mondta a főszerkesztő.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár rövid beszédében kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben többször megtapasztalhattuk, hogy a környezetszennyezés nemcsak közvetlen környezetünkben okozhat problémát, hanem az egész térségre nagy hatással van. Ezért nagyon fontos, hogy a Kárpát-medence szintjén gondolkodjunk, hiszen ha környezetszennyezés éri bármelyik Kárpát-medencei térséget, annak hatásait néhány óra vagy egy-két napon belül hazánkban is érezhetjük.
“Amikor nemzetpolitikáról és egységről gondolkodnunk, akkor a gazdaság terén és a környezetvédelem területén is egységben kell gondolkodunk. Ezért fontos, hogy a díjazottak között vannak külhoni magyarok is, ez is mutatja a nemzethatárokon átnyúló egységet, és hogy mi, magyarok a saját hazánk és a Kárpát-medence érdekében mindent megteszünk a gazdaság, az oktatás és környezetvédelem területén”.
Díjazottak:
Tóth Dominik Zsombor – Környezetvédő kategória
A harmadik osztályt fejezte be Dunakeszin a 9 éves Tóth Dominik Zsombor. Az „Ez a Dodó nem kacsa” című újságcikkben Dominik így nyilatkozott: „A szemetet felszedni nem fáj, de hasznos. Igaz, jobb volna, ha el sem dobnánk”. Dodó emiatt két zacskóval jár a zsebében, és ha szemetet vagy kupakot lát, felszedi és gyűjteni kezdi. Óvodáskorától szelektíven gyűjti a háztartási hulladékot, és a komposztálás kapcsán is szelektál. Télre madáretetőt készít, és Dunakeszin nem kezdődhet el környezetvédelmi program Dominik nélkül.
Dr. Asztalos Tibor István
Természetfotós, fizikus, csillagász. Fotóinak 95%-át a lakhelyének, Csongrád-Csanád vármegyének természeti szépségeiről, kincseiről készítette. Figyelemmel kíséri a madárvilágot, kutatja a viselkedési kultúrájukat. Fotózási helyei főként Szeged északi szakasza. Eredeti szakmáját tekintve fizikus, de a csillagászattal is több, mint 50 éve foglalkozik.
Batthyány-Schmidt Margit – Női kategória, a Magyar Női Unió, a Talenta program és a Tradinnováció életre hívásáért
A vidéki nők felzárkóztatásáért hozta létre a Magyar Női Uniót, melynek elnöke is lett. A Talenta program célja a termelők és a fogyasztók életminőségének javítása, fenntartva ezt a folyamatot az eljövendő generáció számára olyan hiánypótló kezdeményezésben, melynek társadalmi hasznosságára, felelősségére, közösségteremtő erejére nagy szükség van a hazai agráriumban dolgozó nők körében.
Bíró Zoltán, a Ferzol Kft. ügyvezetője – Ökoinnováció kategória
Bíró Zoltán állami támogatással és önerőből létrehozott egy modern fémmegmunkáló nagyvállalatot. 40-50 éve apa és fia kézi sarokcsiszolóval és kalapáccsal alakította, hajlította a síklemezt alkatrésszé. Mára a 21. századi üzemcsarnokokban több mint 600 fő dolgozik, csúcstechnológiás robotokkal préselik, szabják, hegesztik, festik, alakítják a lemezeket.
Bozókiné Szabó Ildikó – Intézmény-Óvoda kategória
Bozókiné Szabó Ildikó tehetségfejlesztő óvodapedagógus, mesterpedagógus. A Klímanócskák programcsomag megalkotója, mely óvodás szemmel érinti a környezeti nevelést, a környezeti katasztrófákat, az éghajlatváltozás összefüggéseit, az extrém időjárási események vizsgálatát, a napfény károsító hatásait és a lokálpatrióta szemléletmódot. Az általa rajzolt és megírt munkafüzeteket már az egész ország, a határon túli területek, sőt, a külföldi környezetvédelmi körök is ismerik. Kidolgozta a klíma- és környezettudatos tehetségfejlesztő Zöld búvár programot, amit a környezeti információs központban, majd óvodájában vezetett és koordinált városi szinten. Megalakította a Klímanóvó kört a pedagógusoknak, elősegítve ezzel a szemléletformálást, a tudásmegosztást. A hódmezővásárhelyi rendőrkapitánysággal közösen kidolgozott egy Rendőrmackó programot, ahol a környezetvédelmi tevékenységek és a rendőrség együttműködésére helyezte a hangsúlyt.
Falco – Természetvédő kategória
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület volt méreg- és tetemkereső kutyája. 2013-ban a ragadozómadár-mérgezések visszaszorítása érdekében a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület létrehozott egy méreg- és tetemkereső kutyás egységet. Közép-Európában elsőként a Falco nevű német juhászkutya állt munkába. Hét kiemelkedően eredményes év alatt Falco 905 terepi keresést hajtott végre, és 403 esetben talált mérgezéssel kapcsolatos tetemeket, csalétkeket vagy méreganyagokat. Ezzel az egyik legsikeresebb méreg- és tetemkereső kutyának számít a világon, de részt vett lelőtt védett állatok eseteinek kivizsgálásában, sőt, elveszett/bajba került, GPS- jeladóval ellátott madarak keresésében is.
Fekete Anikó – Jövőépítő-természetvédő kategória
A Babafa programmal egy elfelejtett hagyományt élesztett fel, amely a klímaváltozás miatt jóval több mint egy egyszerű faültetés. Létrehozta Szolnok első, ráadásul zöld szemléletű közösségi irodáját, ahol vállalkozásfejlesztőként mikro-, kis- és középvállalkozók útját egyengeti. Fenntarthatósági menedzserként küldetésének érzi a szemléletformálást, legyen szó vállalkozókról vagy intézményekről. Fekete Anikó a Babafánál megvalósuló faültetésekkel a környezetünkért tesz konkrét lépéseket, míg a szemléletformálással és a tudásátadással emberek, vállalkozások sokaságára van hatással.
Gyuris Attila – Ökolabor kategória
Vidéken pár fóliasátorral kezdte a vállalkozását. Állami támogatással és önerőből létrehozott egy modern virágkertészetet. Az üvegházakban csúcstechnológiával, számítógépekkel vezérelve neveli a virágokat. A mezőgazdasági mérnök egy élet munkájával világszínvonalú nagyüzemi virágkertész lett.
Halász Ferenc – Ökoturisztika kategória
Halász Ferenc bogármester, a szentjánosbogár világnap szentjánosbogár-séták megálmodója, kommunikációs szakember. 2007 és 2010 között az Alcsúti Arborétum vezetőjeként kezdte szervezni a szentjánosbogár-sétákat, majd a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kommunikációs referenseként a bemutatóhelyek látogatószámának növelésével foglalkozott, valamint az ökoturisztikai osztály munkáját segítette. 2015 óta az Alcsúti Ökológiai Oktatóközpont vezetője.
Havas Norbert – Ökodigitalizáció – Mesterséges intelligencia kategória
A Proofminder egy olyan szereplője a gazdaságnak, ami sosem látott kontrollt képes adni a mezőgazdaság szereplőinek termőföldjeik fölött. A három alapító adattudós, amikor 2021-ben megalapította a Proofmindert, azt látta, hogy a mesterséges intelligencia sok helyen csak amolyan mellékes innovációként, ötlet szinten valósul meg. Így teljesen tudatosan keresték azt a területet, ahol az MI-re a legnagyobb szükség van, és ahol gyorsan és hatékonyan lehet megváltoztatni egy iparág működését. A cég a 2021-es év agrárinnovációja lett. Tevékenységükkel magas fokon járulnak hozzá a környezetvédelem és a fenntarthatóság gyakorlati megvalósulásához.
Juhász Péter Gergő – Földkelte Egyesület – Civil szervezet kategória
Az idén 20 esztendős Földkelte Kulturális és Környezetvédelmi Egyesületet egy maroknyi lelkes fiatal alapította 2003-ban kisvárdai székhellyel. Céljuk, hogy megőrizhessük világunk élhető részeit, és újra élhetővé tegyük, ami már nem az. Teszik mindezt konkrét akciókkal, programokkal, figyelemfelkeltéssel, oktatással, tudatformálással.
Kiss Ernő – Méhész – Környezetgazdálkodás kategória
13 évvel ezelőtt kezdte a méhészkedést mindössze négy kaptárral, melyet mára 120 méhcsaládra növelt. Vándorméhészetet folytat, mely specifikus, hiszen a méhek és a kaptárak szállítását az adott növénykultúra virágzásához kell igazítani. Ernő és családja évek óta egyesület formájában a méhészutánpótlásról is gondoskodnak, hogy ennek a szakmának a szeretetét a gyermekekkel is megszerettessék.
Klemen Terézia – Rotary Club Komárom, Civil szervezet kategória
A szervezet elkészítette az Egyéni vállalásaim elnevezésű táblát, és minden taguk megtette a vállalásait. Létrehozták saját klímavédelmi csoportjukat, meghatározták a cselekvési és kommunikációs tervüket. Bekapcsolódtak Komárom Város Környezetvédelmi Programja 2021-2026 elkészítésébe. Hatékony segítséget nyújtottak a környező kistelepülések klímavédelmi stratégiájának kidolgozásában. Létrehozták a Vitézség kerékpárútja színes táblarendszert, mely az 1848-49-es szabadságharc legfontosabb helyszíneit mutatja be. Ezzel is népszerűsíteni szeretnék a kerékpározást, mint közlekedési eszközt. Életre hívták a Fogadj örökbe egy parkot! elnevezésű programot, és számos környezetvédelmi akcióprogramban vettek részt.
Kókai-Oszfolk Alexandra – Sündörgők Állatmentő és Állatvédő Egyesület, Civil szervezet kategória
Sündörgőként 2020 nyara óta működnek. Fő profiljuk a keleti sünök védelme, de sosem mondanak nemet, ha egy bajba került állat miatt keresik őket, legyen szó mókusról, nyestről, madarakról vagy akár hüllőről. Céljuk, hogy a mentés mellett a mai generációval is megismertessék ezeket az állatokat, és tudatosítsák bennük, hogy ha bajba került állatot találnak, ne menjenek el mellette közönyösen. Hosszú távú tervük, hogy Budapest több helyén is figyelemfelkeltő táblákat helyezzenek ki a sünök védelmében.
Metropolitan Touring – Ökoinnováció kategória, a környezetbe illeszkedő karbonsemlegesen működtetett hotelek kifejlesztéséért
Felismerték, hogy az utazás minden vonatkozása jelenleg a globális szén-dioxid-kibocsátás 8%-át teszi ki. Otthont adnak az Ecuador természeti csodáit felfedezni vágyó utazóknak, elkötelezettek az éghajlatváltozás mérséklésére szolgáló természetalapú megoldások mellett. Megmérték saját és utazóik kibocsátását, és kompenzációs stratégiát dolgoztak ki: vendégeik az UNESCO bioszféra-rezervátuma, a Choco Bioregion erdők megőrzésével ellensúlyozták a szénlábnyomukat. Vendégeik és cégük védik az ecuadori Andok Chocó régió biológiai sokféleségét és veszélyeztetett erdeit, és segítenek a fenntarthatóbb megélhetési lehetőségek kialakításában az emberek számára.
Dr. Ruszkai Csaba Ph.D, intézmény kategória – Eszterházy Károly Katolikus Egyetem, Eger
Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem az oktatás, a kutatás és a harmadik missziós tevékenység keretein belül egyaránt foglalkozik Földünk, teremtett világunk megóvásával. Az oktatás területén kiemelkedik a Neveléstudományi Doktori Iskola – felsőoktatási intézmények között is egyedülálló – környezetpedagógia modulja. Az egyetem kutatásai közül kimagaslik az a szőlőbor tématerületi kiválósági program, amely az ágazati igényekhez igazodva a klímaváltozás eredményezte kihívásokra készíti fel a magyar szőlészeket és borászokat.
Schremmer István – Megújuló energia, hulladék-újrahasznosítás kategória
A víztisztítás mellett természettudományi, műszaki kutatás és fejlesztés, szennyeződésmentesítési és hulladékkezelési eljárások kidolgozása fűződik a nevéhez, illetve speciális vegyi termékek fejlesztése és gyártatása, speciális gépek fejlesztése és gyártatása.
Tuzson János – Botanikus – Posztumusz kategória
Polyáni Tuzson János (Szászcsanád, 1870. május 19. – Budapest, 1943. december 18.) magyar botanikus, paleobotanikus, egyetemi tanár, a Tuzson Arborétum alapítója és névadója, az MTA tagja. Kutatóként főleg a fás növények szövettanával, növényföldrajzával és ősnövénytani vizsgálatokkal foglalkozott. Sokat tanulmányozta a bükkfa korhadásának folyamatát. A későbbi Tuzson Arborétum alapjául szolgáló fenyvespusztai erdőbirtokot 1925-ben vásárolta meg, ott főleg messzi országokból hozatott örökzöldeket ültetett. 2017. május 28-án emléktáblát avattak a professzor tiszteletére Taron.
Budafoki Hermann Ottó Általános Iskola, Budafok – Intézmény kategória
Az Örökös ÖKO-iskola címet viselő testület már évtizedek óta elkötelezett a kisiskolások környezettudatos magatartásának kialakításában. Az iskola diákjai megismerkedhettek a légszennyezés csökkentésének fontosságával és a szelektív hulladékgyűjtéssel. Iskolai tanösvényükön a tanulók a téli madáretetéstől, az odúk kihelyezésétől a Tétényi-fennsík élővilágát, a biodiverzitás fontosságát és a terület konzervációját is megismerhetik.
