A kuvasz fajtamentő mintaprogram részeként az Agrárminisztérium támogatásával immár hetedik alkalommal kapott kuvaszkölyköket az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) Dunakeszin. Lujzit, Bodzát és Bakát 3 vidéki polgárőr-egyesület vitte haza.
Sipos Dávid alpolgármester és Pethő Krisztián önkormányzati képviselő is részt vett az eseményen. “Büszke vagyok arra, hogy Dunakeszi adott otthon ennek az eseménynek. Itt van az ország legjobb, nemzetközi szinten is jegyzett szolgálati kutyakiképző központja. Tavaly Kókusz, szintén egy kuvasz került a helyi polgárőrséghez, aki gazdájával együtt olyan helyzetekben segít, mint például az iskolák körüli közlekedésbiztonság elősegítése” – nyilatkozta a Postnak Sipos Dávid alpolgármester.
Túrós András, az Országos Polgárőr Szövetség elnöke köszöntötte a résztvevőket, akiknek felhívta a figyelmét arra, hogy 11 hónappal ezelőtt ugyanitt született meg az az állásfoglalás, mely szerint létrehozták az Országos Polgárőr Szövetségnél az állatvédelmi és a kutyás szolgálati tagozatot.
“A kutyás szolgálati tagozat repülőrajtot vett a céljai elérésében, az állatvédelem és a felelős állattartással kapcsolatban pedig az egyik feladat meghatározni, hogy mit tehetnek a polgárőrök ezzel kapcsolatban.
A három új kuvaszkölyökkel együtt 37 db kuvasszal rendelkezik a polgárőrség. Úgy tűnik, hogy a kuvaszfajtamentés sikeres volt” –
hangsúlyozta az Országos Polgárőr Szövetség elnöke.
Történelmet írtak a fajmentő mintaprogrammal
Molnár Zoltán, az Országos Polgárőr Szövetség kutyás szolgálati és állatvédelmi tagozat elnöke úgy fogalmazott, hogy immár 7. alkalommal írnak történelmet a fajmentő mintaprogrammal Dunakeszin. A kuvasz alkalmas járőrszolgálatra, terápiás célra és személykövetésre is. Az elnök megköszönte a tenyésztők munkáját, hogy ilyen kiváló kuvaszokat sikerült Magyarországon tenyészteni, és megköszönte V. Németh Zsolt miniszteri biztosnak a lehetőséget, hogy létrejöhetett az OPSZ-szel ez a megállapodás.
V. Németh Zsolt, a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztos felidézte, hogy Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát. Ezért kapott kiemelt szerepet a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzése az állatfafajtáink tekintetében.
A 9 ősi magyar kutyafaj 2004-ben a nemzeti kincsek közé került, majd 2017-ben hungarikummá vált, de a fennmaradásukhoz arra van szükség, hogy a magyar kutyák tartása az életmódunk részévé váljon
- – mondta V. Németh Zsolt.
A 66 ezer tagú polgárőrség munkáját segítik
“11 hónappal ezelőtt valóban egy nagyon fontos együttműködési megállapodást írtam alá, amikor a polgárőrség 66 ezer tagja vállalta azt a feladatot, hogy részt vesz az állatvédelmi tevékenységben. Az állatvédelem közfeladatunk. Az együttműködés során megállapodtunk, hogy az alapítvány minden eszközzel támogatja a polgárőrség állatvédelmi tevékenységét. A jogalkalmazottaknak szeretnénk segíteni, hogy az állatvédelmi ügyek intézése gördülékenyebb legyen. A polgárőrséget erre a nagy feladatra szeretnénk felkészíteni. Nincs még egy ilyen civilszervezet, amely az országban mindenhol tudjon tevékenységet kifejteni” – mondta Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki beszédében kiemelte, hogy az alapítvány az Agrárminisztériummal közösen lép fel az illegális szaporító telepek ellen, melynek felszámolásában a polgárőrség is sokat tud segíteni.
A kutyatartás az érzelmi intelligenciánkra is hatással van
Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, az Őshonos Magyar Kutyákkal Közjóért Alapítvány alapítója arról beszélt, hogy 2003-ban nyújtott be határozati javaslatot a 9 magyar régi kutyafajta nemzeti kincsként való elfogadásáról. Őshonos kutyáink a puli, a pumi, a mudi, az erdélyi kopó, a rövidszőrű magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a komondor, a kuvasz és a magyar agár.
“Őseink ránk hagyták az értékes kutyáinkat, kérdés, hogy mindent megold-e a digitalizáció, vagy pedig szükség van-e arra a kapcsolatra, tudásra, amit az állatvilág jelent. Ebben a korban is szükségünk van a kutyákra, amelyek képességei sok tekintetben megelőzik az emberét. A kutyáknak 224 millió szaglósejtje van, egy embernek 150 ezer” – ismertette Simicskó István, aki hangsúlyozta, hogy a kutyatartás által az érzelmi intelligenciánk is fejlődik, és nő az állampolgárok biztonsága. “Bízom benne, hogy mindez ösztönözi a kuvasztenyésztést” – hangsúlyozta Simicskó István.
A szakmai bemutatók után a három kuvaszkölyköt átadták a befogadó polgárőr-egyesületeknek.
