Április végén az Eszterházy Károly Katolikus Egyetemen sportkonferenciát tartottak Aktív Fiatalok címmel, azzal a céllal, hogy a sportközpontú oktatás, nevelés által minél több gyermeket vonjanak be a rendszeres mozgásba. Az egyik előadás a Dunakeszi sportmodellt mutatta be, mint követendő példa. A sportkonferencia tapasztalatairól Seltenreich József sportigazgató számolt be portálunknak.

Hogyan zajlott a konferencia, milyen előadásokat hallgathattak a résztvevők?

Az egri egyetem és az Aktív Magyarországért Felelős Államtitkárság szervezésében zajlott a sportkonferencia, amelyen nagyon érdekes előadásokat láthattunk. Ennek keretében a Dunakeszin évek óta jól működő programot, a Dunakeszi sportmodellt mutathattuk be kollégámmal, Nagy Bandorral, a VSD korfballszakosztály-vezetőjével. Bandor a korfballon keresztül a modell gyakorlati részéről, én pedig a teljes projektről, annak tartalmi elemeiről, szervezési feladatairól tartottam előadást. A konferencián sportszakemberek, pedagógusok vettek részt elsősorban, akik iskolákban, óvodákban foglalkoznak a gyerekekkel. Az előadásaink jól kapcsolódtak a konferencia témájához, hiszen már óvodáskorú gyerekekkel kezdjük el a modellt, amit az általános iskola első 4 évfolyamán folytatunk. Ingyenesen, testnevelésórák keretei között. 

Nagy Bandor, a VSD korfballszakosztály-vezetőjének előadása a sportkonferencián

Konkrétan miről szól az előadása?

Előadásomban hangsúlyoztam a programunknak azt a sajátosságát, hogy bármely településen megvalósítható, hozzáigazítva a helyi adottságokhoz. Ez egy olyan kezdeményezés, amivel minden gyereket el tudunk érni, akik a város óvodáiba, általános iskoláiba járnak. Nem az számít, hogy mennyire ügyes a gyermek. A lényeg az, hogy mindenki hozzáférjen ehhez a lehetőséghez, megismerje a különböző sportágak alapjait a korosztályának megfelelő szinten képzett szakemberek, edzők segítségével. A Városi Sportigazgatóság megalakulása után indult el a sportmodell program Dunakeszin, először a tenisz és az úszás, majd a többi sportág fokozatos bevonásával. Jelenleg labdajáték-, korcsolya-, kézilabda-, judo-, korfball-, labdarúgás- és vívássportágak vannak a palettán. Az úszás már a Nemzeti Úszóprogram kereteiben folyik tovább.

Seltenreich József sportigazgató a Dunakeszi sportmodell részleteit mutatja be a sportkonferencia meghívott előadójaként

A Dunakeszi sportmodell egy igazi csapatmunka

Milyen partnerek vesznek részt a szervezésben?

A sportmodell egyik legfontosabb eleme az önkormányzat, a tankerület, a sportegyesület, a támogatók szoros szakmai együttműködésében rejlik. A város sportszakmai célja, hogy minél több gyereket bevonjunk a programba, s ezt hosszútávon elérhetővé tegyük számukra. Ehhez biztosítjuk a szükséges sporteszközöket, ha kell, utazást a helyszínre, és minden szervezési segítséget megadunk, koordinálunk szakmailag. A VSD szakembereket, edzőket biztosít, ahol szükséges, a helyet is. Az egyesület számára ez azért fontos, mert az utánpótlásbázisukat növelhetik. Hiszen azok a gyerekek, akik megismerkednek ezekkel a sportágakkal, az edzőkkel, jó eséllyel folytatják az adott sportot később komolyabban is.

A tankerület szerepe abban van, hogy segít a szervezésben, hogy a testnevelésórák azokban az időpontokban legyenek, amikor az minden résztvevőnek megfelel. A tanítók általában örömmel veszik a szakmai programokat, nekik nagy segítség, hogy sportszakemberek is foglalkoznak a gyerekekkel, akiktől akár új módszereket is elleshetnek. Ha van lehetőség, szponzorokat vonunk be, akik a sportfelszerelésben és az edzők díjazásában tudnak támogatást nyújtani.

Ez egy több lábon álló projekt, amely már 10 éve sikerrel működik nálunk.

A judo is szerepel a Dunakeszi sportmodell sportágai között

Új sportágakat terveznek bevonni a programba

Több új sportágat is tervezünk behozni a programba, de ennek komoly feltételei vannak: egyrészt az, hogy folyamatosan elérhető legyen a sportág, illetve, hogy rendelkezzen olyan szakmai alapanyaggal, ami az adott korosztálynak megfelelő mozgásokat tanítja. Itt nem az a cél, hogy az adott sportágat megtanulják a gyerekek, hanem az, hogy olyan alapokat sajátítsanak el, amit később tudnak hasznosítani, és az adott korosztálynak hasznos lehet, biztonságos esések, labdaérzék, egyensúlyérzék, biztonságos mozgás a jégen vagy a vízben – mesélte a sportigazgató.

Korfball

Volt-e olyan előadás a konferencián, ami az ön számára hasznos volt?

Nagyon sok érdekes előadást hallgattunk végig. Sok hasznos információt kaptam előadóktól, külföldi példákból, ahol sokat mozognak a gyerekek, és jó egészségi állapotban vannak. Ők azzal kapcsolatban meséltek, hogy ezt hogyan érik el, milyen módszerekkel. Leginkább a skandináv országokból és Hollandiából hoztak erre sok jó példát. Érdekes volt az a tapasztalat, ami nálunk még vagy már nem jellemző. Ezekben az országokban nem óvják a gyerekeket annyira, mint nálunk. Ha esik az eső vagy hidegebb az idő, akkor is tartanak kinti testnevelésórát. Például Svédországban, ha esik az eső, akkor is kimennek a gyerekek iskolai egyen esőköpenyben. Ha ez nálunk fordulna elő, akkor valószínűleg egy szülő már feljelentené az iskolát, hogy az veszélyezteti a gyerekek épségét. A szemléletet kell formálni, hogy nem kell túlóvni a gyereket. Vigyázni kell, de nem túlóvni, mert az is hátrányokkal járhat.

“Sokat lehet tanulni a skandináv országoktól és hollandiától”

A másik tapasztalatom, hogy nálunk a versenyszellem nagyon benne van a sportszemléletünkben, és sokszor beleneveljük a gyerekekbe is. Azok a gyerekek viszont, akik nem szeretnek versenyezni, vagy mert nem annyira ügyesek, vagy nincs bennük a feltétlen győzni akarás, azért nem sportolnak, nem mozognak tovább, mert elmegy a kedvük, sok kudarcélmény éri őket, és ezért teljesen leszoknak a mozgásról. Nálunk a korfball egy olyan sportág, amiben nem a versenyzés az elsődleges cél, együtt játszhatják fiúk és lányok, ezért pozitív példát is tudtunk felmutatni.

Az lenne a jövő feladata, hogy minél több ilyen mozgásfajtát, lehetőséget adjunk a gyerekeknek, hogy ők is élethosszig mozogjanak aktívan, egészségesen éljenek. Szakemberek beszéltek arról, hogy egészséges mozgásigénnyel születik minden gyermek, amit elronthatunk az oktatási folyamat során. Minél több gyermeknél kell elérnünk, hogy megőrizzék a mozgási igényüket, sport- és játékvágyukat, hogy jól érezzék magukat ezekben. Így nagyobb eséllyel fognak egészségesebb életet élni.

Előző cikkFrontális ütközés
Következő cikkÓriás gyereknap a Katonadombon