A klímaváltozás volna az óriásemlősök tömeges kihalásának az oka? Vagy talán mi? Az emberek? Egy dán egyetem eldöntötte a kérdést: tanulmánya szerint az ember minden bajnak a fő oka. Sőt, még a klímaváltozást is mi okozzuk.
50 éve tart az a vita, amely végső magyarázatot kíván találni az emlősök tömeges — közvetlenül a jégkorszak utáni — pusztulására. Az egyik vezető elmélet szerint az esemény a klímaváltozással magyarázható, mely az életkörülmények katasztrofális romlását idézte elő a Föld minden területén. A kardfogú, a mamut és még sok más élőlény is ennek a természetes változásnak eshetett áldozatául.
Ez eddig tiszta. Ám miért nem haltak ki a nagytestű emlősök már az előző jégkorszakok alkalmával, amiben nem szűkölködött az utóbbi pár millió év? Az új tanulmány innen gondolja, hogy bizony az őseink keze lehet a dologban.
A modern ember kivételes térhódításával olyan helyekre is eljutott, ahol teljesen felkészületlenül érte az öko-rendszert a váratlan és nem túl udvarias vendégeskedése. Így történhetett meg az is, hogy számtalan faj kényszerült a természetes életterét otthagyni egy bizonytalanért. Sok — mivel ezt nem bírta — kihullott az élő fajok amúgy is megritkult sorából.
A tanulmány szerint ha nem rángattuk volna le egymást a fáról, ma nem volna teljesen abszurd a Hortobágyon portyázó oroszlánt, a Balatonban hűsölő rinocéroszt és egyéb, csavarosnak ható képzeteket látni Európa szerte. Ám az igazság ennél összetettebb.
Valószínűleg mindkét tényező hozzájárult a nagytestű emlősök többségének kihalásához. A jégkorszak száraz legelőin elgyengült állatokat a túlélésért küzdő, kiéhezett őseink könnyűszerrel csapdába csalhatták, ezért is halhattak ki.
