Nem kell szakembernek lenni ahhoz, hogy mi magunk is észrevegyük: a csapadékok mennyisége és gyakorisága egyre szélsőségesebb mintázatot mutat. Sokszor hetekig nem esik egy csepp eső sem, utána pedig jön az özönvíz. Bár a csapadékvízelvezető rendszer folyamatosan bővítésének, az árkok és szikkasztók kialakításának köszönhetően Dunakeszi már nem állandó szereplője az országos hírcsatornák villámárvizeket bemutató adásainak, még mindig sok ingatlannál jelent gondot az utcáról lezúduló, oda kivezetett és összegyűjtött csapadék telkekre való beömlése. Az önkormányzat nemrég tájékoztatót is tett közzé ezzel kapcsolatban honlapjukon, ezt olvashatják.
Tájékoztató
A víz kincs, fogjuk meg telken belül, mert amellett, hogy a közterületre kiengedve, így a Dunába eresztve kárba vész, sokak ingatlanjában kárt is tesz. Ráadásul a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet szerint minden ingatlantulajdonosnak kötelessége megfogni az esővizet telken belül szikkasztó vagy ciszterna kiépítésével, esetleg esővízgyűjtők telepítésével. Ezt az állampolgári kötelességet segíti Dunakeszi Város Önkormányzatának tavaly életre hívott programja is, amely az esővízgyűjtők beszerzését támogatja. Eddig 980 dunakeszi lakos élt ezzel a lehetőséggel, az igénylés folyamatos.
A villámárvizek kialakulása lakossági összefogással csökkenthető
A csapadék, az utóbbi évek tapasztalatai alapján, egyre ritkább, de ha mégis esik, akkor hirtelen zúdul le nagy mennyiség. Ez olykor olyan mértékű, hogy a kiépített csapadékcsatorna sem tudja az esőzés folyamatában elnyelni, villámárvizek alakulnak ki, és hosszú tíz percek, akár egy óra is kell olykor a közműnek, hogy elvezesse a burkolt felületekről a felgyülemlett vizet. Sokszor sok százezer forintért szippantós autók “segítenek be” a csapadékvíz-elvezetésbe. A közterületeken hömpölygő csapadék mennyiségét pedig jelentősen növeli a telkekről az utcára kiengedett, kivezetett esővíz.
Sok-sok kád víz házanként
A mindenkori önkormányzat feladata a közterületekre hullott csapadék elvezetése, de a lakóingatlanokról, telkekről kifolyó plusz vízmennyiséget már nem feladata kezelni, az infrastruktúra műszakilag képtelen elvezetni. Húsz mm eső esetén egy 80 m2-es tetőfelületről 1,6 m3 eső folyik le. Egy átlagos dunakeszi telek 400-600 m2, ha ebből a beépített és burkolt felületeket kivonjuk, átlagosan 200 m2 gyepes, fás, virágos terület marad, ahol az 1,6 m3 víz szétterülve már csak 8 mm csapadék, amit a növénnyel borított felület néhány perc alatt felszív, a levelein keresztül elpárologtatja, ezzel élhetőbb környezetet teremtünk. Ugyanez a vízmennyiség egy az egyben kiengedve a közterületre 8 kádnyi vizet eredményez házanként.
Több utcában van vízelvezető árok vagy csapadékcsatorna, de még nagyobb azon területek aránya, ahol sem csatorna, sem árok nincs. Utóbbi azért hiányzik, mert az utca szűkössége nem teszi lehetővé a kialakítását, de sajnos az is több helyen előfordul, hogy a házuk előtti közterületet parkolási lehetőség miatt betemette és leburkolta az ingatlantulajdonos. Ilyen az Alsótabán, a Felsőtabán, a vasút menti utcák, az Alagliget lakópark több utcája, a Madách lakópark egy része, Dunakeszi Alsó és Alag városrész.
Együtt még élhetőbbé tehetjük városunkat
Egy igazán élhető város érdekében ezt a problémát is orvosolni kell, de csak a lakosság segítségével fog menni. A jogszabályba ütköző megoldások – utcára kiengedett vagy szennyvízcsatornába vezetett esővíz – a lakostársaink értékeit, ingatlanjait veszélyeztetik. A problémás ingatlanok tulajdonosainak a felszólítás után 60 napjuk lesz arra, hogy rendezzék a helyzetet szikkasztó vagy ciszterna kiépítésével, vagy esővízgyűjtők elhelyezésével. Utcafronti ingatlanok esetén egyedi elbírálás alapján lehetőség lehet közterületen szikkasztót építeni, vagy ha van esővízgyűjtő árok a ház előtt, akkor oda kivezetni, esővízgyűjtő csatorna esetén pedig abba becsatlakoztatni. Utóbbi esetében az önkormányzat műszaki segítséget nyújt a szabályos csapadékvíz elvezetéséhez.
