IV. Béla király és Lányi Ferenc – az új gimnáziumok látványtervein ez a két név szerepel. Kik ők és mi közük van Dunakeszihez. Ezt néztük meg, hiszen végleges döntés nincs, a két nevet a tervezők varázsolták egyelőre az intézményekre.
Egyelőre csak tervekben szerepel az a két név, akikről elneveznék a két új dunakeszi gimnáziumot. Végleges döntés még nincs, éppen ezért bemutatjuk, hogy kikről is van szó és mi közük Dunakeszihez.
Egy király a főtéren
Azt szinte mindenki tudja, hogy IV. Béla király a tatárjárás után kénytelen volt újjáépíteni a országot. Személye Dunakeszi számára különös jelentőséggel bír, hiszen egy 1255-ös adománylevelében említi először településünket Kezew néven. Ez az oklevél városunk első írásos emléke. Pontosan ezért került a szobra 2016-ban a főtérre. Erős Apolka Munkácsy- és Nívó-díjas szobrászművész és Baráz Tamás szobrászművész alkotását augusztus 20-a alkalmával mutatták be és szentelték fel. Az avatáson elmondott beszédében Nyíri Márton történelemtanár akkor arról szólt, hogy a király megkövetelte a lakosságtól és a betelepülőktől az európai, ezen belül a magyar értékek elfogadását, a magyar törvények tiszteletben tartását, a kereszténység felvételét, a korabeli feudális viszonyok elismerését.
Lányi Ferenc, az iparteremtő
Lányi Ferenc 1925-ben kapott megbízást a Dunakeszi MÁV Főműhely és az épülő MÁV lakótelep építési munkálatainak irányítására. Az 1926-ban megnyílt üzem 600 főnek adott munkát és megélhetést. 1927. február 26-án került sor a beiktatására, és nyugdíjba meneteléig, 1944-ig a főműhely vezetője volt. Lányi Ferenc nem csak a mindennapi munkával törődött. Gondja volt a dolgozók szakmai képzésére, testi és szellemi gyarapodására. Megalapította a Magyarság Dal és Önképző Egyletet, irányításával megépült a Magyarság sportpálya, a Duna-parti csónakház. Gondját viselte a ma is ”építészeti ékszerdobozként” emlegetett gyártelepi kolóniának. Támogatta az ifjúsági mozgalmakat, a lengyel-magyar baráti együttműködést. Jó kapcsolatai révén a főműhelyben készültek el a kormányzói kocsik és az 1938-ban, a Szent Jobbot az országban bemutató Aranyvonat „aranykocsija”. Termelési, kulturális és sporteredményeivel a Dunakeszi Műhelytelep országos hírnevet vívott ki. Lányi Ferenc számos kitüntetést kapott, 2002-ben a város tisztelete jeléül sétányt nevezett el róla.
Ha önnek volna más névötlete, akkor ne habozzon, írja meg nekünk Facebook-oldalunkon. Kíváncsiak vagyunk, kikre, milyen elődökre büszkék Dunakeszin.
