Nagy szeretettel fogadták múltheti interjúnkat, amelyben a Kölcsey Ferenc Városi Könyvtár leköszönő igazgatójával, Csonka Máriával beszélgettünk. Most következik a történet második fele. A könyvtár új vezetőjét, Lőrincz Róbertet kérdeztük.
– Pontosan mikortól vezeti ön a könyvtárat? Miért döntött úgy, hogy vállalja ezt a feladatot?
– Tavaly novemberben, az addigi igazgató, Csonka Mária nyugdíjazásakor vetődött fel az intézmény irányításának kérdése. Mivel az utóbbi években az igazgatónő több alkalommal is engem bízott meg a helyettesítéssel, nem volt ismeretlen számomra a feladat. Ezért a polgármester úr megbízását elfogadva, vállaltam a könyvtár vezetését.
– Mennyire járnak könyvtárba a dunakesziek?
– Sokan úgy gondolják, hogy az internetről letölthető könyvek, dokumentumok miatt egyre kevesebben látogatják a könyvtárakat. Ez a dunakeszi könyvtár esetében nem igaz. Évről évre nő a beiratkozott olvasóink és a könyvtárból kikölcsönzött dokumentumok száma. Ennek, a város lakosságának folyamatos emelkedésén túl, több oka is lehet. Egyrészt még mindig elenyésző az újonnan megjelenő szépirodalom és szakirodalom internetes elérhetősége, másrészt a felhasználók nagyon nehezen lelik meg a már feltöltött anyagokat, ehhez is a könyvtárosokhoz fordulnak segítségért. Persze látogatóink számának növekedése lehet anyagi természetű is, hisz a mai könyvárak mellett csábító lehet évi nagyjából ezer forintos beiratkozási díjért akár több száz könyvhöz hozzájutni. Rengeteg programot, irodalmi estet, zenei rendezvényt, gyermek és felnőtt író-olvasó találkozót, kézműves foglalkozást, kiállítást is szervezünk, melyekkel szintén nagy számban csalogatjuk be a könyvtárba a város minden korosztályát.
– Milyennek képzeli a könyvtárat 2016-ban? Milyen új programokat, esetleg változásokat tervez?
– Csonka Mária igazgatónő olyan kiválóan működő szervezeti struktúrát alakított ki és hagyott ránk, melynek megváltoztatására jelenleg nincs szükség. Ebben az évben rendszeres és népszerű programjainkat szeretnénk folytatni, természetesen tovább bővítve, felfrissítve azokat. A könyvtár munkatársainak magas szintű szakmai felkészültsége jelenti a biztosítékot a sikeres megvalósításhoz. A huszonharmadik éve működő Irodalmi Szalonunkban fellépő írók, költők, színművészek országszerte viszik magukkal városunk jó hírét, gyakran emlegetik az érdeklődő és értő dunakeszi közönséget. Az Ünnepi Könyvhét és az Olvasók Napja rendezvényei és kedvezményei valószínűleg idén is nagy népszerűségnek örvendenek majd, s ugyanezt mondhatjuk el az olvasást népszerűsítő Olvasó Város programunkról is, mely leginkább a fiatalabbakat célozza és mozgatja meg. Kiemelten foglalkozunk a dunakeszi írók, költők felkarolásával, műveik bemutatásával. A számukra rendezett felolvasóesten kívül, idén már néhány alkotó egész estét betöltő előadói műsorának, könyvbemutatójának, képzőművészeti kiállításának szervezésén is dolgozunk. Megújítjuk, bővítjük a Dunakeszi Német Nemzetiségi Önkormányzattal tavaly kötött együttműködésünket, s az író-olvasó találkozókat. A helyismereti előadásokat tartalmazó nemzetiségi klubesteken kívül ebben az évben már több képzőművészeti kiállítást, sőt kamarazenei esteket is rendezünk, többek között a Farkas Ferenc Művészeti Iskola növendékeinek részvételével. Folytatódnak, sőt megtöbbszöröződnek a német nyelvű gyermekrendezvényeink.
Idén is részt vesz a könyvtár a város kulturális fesztiválján, a Dunakeszi Feszten, amelyre az eddig megszokott és nagy közönségsikert arató programjaink mellett több újdonsággal is készülünk. Folytatjuk a Sellei Zoltán Városi Versmondó Verseny megrendezését, ahol ettől az évtől kezdve a korhatár leszállításával a város ifjúságának is lehetőséget biztosítunk a szereplésre. Könyvtárunk gyújtópontja az egyre népszerűbb helytörténeti kutatásoknak is. 2008-ban alapítottuk a Dunakeszi múltját igényes tanulmányokkal feldolgozó lapot, a Dunakeszi Helytörténeti Szemlét. Ennek felelős szerkesztőjeként örömmel mondhatom, hogy a kiadvány nem csak a város lakossága körében örvend nagy népszerűségnek. Mivel digitális formában honlapunkon is elérhető, már az országhatáron túlról, Amerikából, Franciaországból vagy Németországból is kapunk megkereséseket, melyekben egykori dunakesziek, alagiak köszönik meg, hogy újságunk segítségével újra feleleveníthetik sok-sok évtizeddel ezelőtti emlékeiket. Továbbá külföldi szaklapok is hivatkoznak a folyóiratunkban megjelent cikkekre. Idén további szerzőkkel bővítjük a lap szerzőgárdáját. Fontos szakmai és szervezési feladatot jelent, hogy Fiókkönyvtárunk idén új helyre költözik a felújított József Attila Művelődési Központban. Bízunk benne, hogy jövőre az eddigieknél modernebb, technikailag is megújult körülmények között tudjuk fogadni azt a jelentős számú olvasót, aki itt, ebben a kilencven éve működő könyvtárban veszi igénybe szolgáltatásainkat.
– Mit gondol a könyvtárak jövőjéről a 21. században?
– A könyvtáraknak és a könyvtáros szakmának elsősorban az internet és a digitális kor kihívásainak kell megfelelniük. A könyvtárosnak élnie kell az internettel és az interaktivitással, éppúgy ajánlania kell a világhálón elérhető forrásokat, mint a nyomtatott könyveket. A könyvtáraknak információkat tároló könyvtárból információt és szolgáltatásokat közvetítő kulturális csomópontokká kell válniuk. A hagyományos funkció, a gyűjtés, megőrzés és rendelkezésre bocsátás megmarad, de a könyvtárnak elektronikus hálózatot kell üzemeltetnie, digitalizálnia kell a folyóiratokat, kéziratokat és könyveket, és számítógépen is hozzáférhetővé kell tennie a felhalmozott tudásanyagot, szélesítve ezzel a szolgáltatások körét a könyvtár falain túl is.
