Ha környezettudatos, vegyen minél nagyobb vágott fát – nem vicc

Milyen a klímatudatos karácsonyfa? Ürge-Vorsatz Diána fizikus, klímakutató, egyetemi tanár részletes Facebook-posztban fejti ki erről a véleményét. Eszerint „30 év kutatás és egyetemi tanítás után, valamint a világ változása alapján is más a helyes válasz erre, mint akár pár éve”. Mi pont tettünk nemrég egy fenyőárus mustrát a városban, ezt itt megtekintheti.

A Telex hívta fel a figyelmet arra, hogy a klímakutató szerint környezetvédelmi szempontból egyértelműen a legjobb döntés szerinte a vágott és minél nagyobb fa – kezdi egy elsőre meglepő kijelentéssel, amit további meglepő kijelentések követnek: „A nem vásárlásnál és a gyökeres fenyőnél is sokkal jobb megoldás!!

Minél több, minél nagyobb fát vegyünk!!”

Ezután részletesen is kifejti érveit a vágott karácsonyfa mellett, amelyek a tudomány legújabb eredményein alapulnak.

Vágott fenyő

„Minél több karácsonyfát vásárlunk, annál nagyobb földterületből annál többen élnek meg Magyarországon olyan tevékenységből, ami alapvetően a természetet támogatja és élőhelyet biztosít, a lokális klímát szabályozza, a tárolt széndioxiddal a kibocsátásainkat mérsékeli, a biodiverzitást elősegíti, az aszályt csökkenti, a talajvizet tárolja, élőhelyet biztosít, és még sokáig sorolhatnám az előnyeit.”

Mint írja, nem lesz ugyanaz a fenyőültetvény, mint egy ősbükkös, de minden más alternatíva, ami azon a földterületen történhetne gazdasági aktivitás szempontjából, biztosan sokkal rosszabb, „márpedig karácsonyfa-ültetvények nem állami kézben lévő természetvédelmi területek helyén lesznek, hanem magánkézben lévő földterületeken, amiből valamilyen profitot szeretnének (jogosan) termelni. Segítsünk, hogy minél több ilyenen legyen hosszú évekig burjánzó ‘erdő’, és ez legyen nyereséges nekik!”

A talaj szempontjából szerinte rettenetesen fontosak a sok évig élő növények, tehát minden mezőgazdaságnál sokkal jobb egy fenyőültetvény a talaj és a klíma számára. Az is fontos szempont, hogy a gyökérzetével megfog és megtart rengeteg csapadékot, amit szárazság esetén kipárologtat, így termeli az új csapadékot.

Szerinte minél több ilyen fát veszünk, annál több gazdasági tevékenységre használt földterületet használnak majd olyan tevékenységre, ami visszaállítja az erodálódott talajainkat, ahol nő a biodiverzitás, ami segít a talajvíz tárolásában és a klímaregulációban – „tehát ez az a kivételes eset, hogy sokkal jobb a nem vásárlásnál is!!! Tekintsük úgy, hogy minél több karácsonyfát veszünk, annál több fenyőfát fognak ültetni” – írja a posztban.

Műfenyő

A műfenyők ezzel szemben nagyon problémásak, az okokat több pontban sorolja:

• – nagy a nyomás a cégektől, akik az olajból való lassú kihátrálás miatt iszonyatos műanyaggyártó kapacitásokba fektettek, hogy minél több műanyag cuccot vásároljunk, mert a megsokszorozódott termelt műanyagot el akarják adni nekünk;
• – a műanyag nemcsak, hogy nem lebomló, nem újrafelhasználható hulladék -Himalájákat hagy a gyerekeinkre, de már használata alatt hihetetlen mennyiségben szennyezi a szervezetünket mikro-műanyagokkal. Az elmúlt két évtized műanyagfelhasználás-robbanása után már a vérünk, a placenta, még az anyatej is tele van mikroműanyaggal, és ezek hormonzavaró hatásúak, pl. a férfiak spermaszáma ijesztően lecsökkent, de más szörnyű hormonális zavarokat is okoznak a műanyagokban lévő, a szervezetünkbe kerülő vegyszerek. Egy karácsonyfa rengeteg műanyagot tartalmaz, és folyamatosan válnak le róla a mikroműanyag-darabok, amiket aztán belélegzünk, és így megnöveltük a szervezetünk mikroműanyag-terhelését;
• – csak hulladék szempontból: számoljuk ki, hány ezer nejlonzacskó felhasználásának a megtakarítását nullázzuk le egy, később műanyag szemétté váló, sok kilós műfenyővel.

Gyökeres fenyő

A klímakutató szerint a gyökeres fenyő sem annyira ideális, mint amilyennek tűnik, hiszen „a gyökérrész kivételével egy rakás helyi talajt kiveszünk, eltávolítunk. A talaj évtizedekig, de inkább évszázadokig tart, amíg keletkezik, iszonyatosan nagy érték, rettenetesen sok természeti erőforrástól raboljuk ki azt a földet, ahonnan ezeket a fenyőket elhozzák.”

Ha valóban minden gyökeresen vásárolt fát kiültetnek valahova, és a folyamatban nem sok talaj veszik el, a klímakutató szerint egyáltalán nem biztos, hogy ez beválik majd a mi kertünkben. „Esetleg behurcolunk vele invazív fajokat, újabb kártevőket, amiknek nálunk nincs esetleg ellensége.”

Ürge-Vorsatz Diána úgy véli, hogy ha védeni akarjuk a fákat, vegyünk fenntarthatóan működő ültetvényből – remélhetőleg az árus majd az igazat mondja, amikor megkérdezzük, hogy az övé olyan-e.