Dunakeszi város könyvtártörténetének kezdetei egészen az 1910-es évekig nyúlnak vissza.
Az alagi községháza új épületében egy kis szobában működött a település első nyilvános könyvtára, Alag Község Népkönyvtára néven. Az egy könyvszekrényből álló kis gyűjtemény vasárnaponként a mise után tartott nyitva, amikor is a község bírája, Molnár Gyula fogadta az érdeklődőket. Így Molnár bírót joggal nevezhették A település első könyvtárosának. A dunakeszi „oldalon” 1928-ban hozta létre a két évvel azelőtt alakult MÁV Járműjavító Magyarság Dal- és Önképző Egyesülete saját könyvtárát. A kezdetektől a gyártelepi kultúrházban (ma József Attila Művelődési Központ) található gyűjtemény napjainkig fennmaradt, 1977-től a városi könyvtár fiókkönyvtáraként működik.
Az 1950-ben egyesült Alag és Dunakeszi első közkönyvtára, a Dunakeszi Népkönyvtár, 1951-ben nyitotta meg kapuit a Fő út melletti Kultúrházban (későbbi nevén Petőfi Sándor Művelődési Ház). A kis bibliotékát előbb Pandur József, majd Kliment Géza „működtette”. 1973 decemberében a gyűjtemény a jelenlegi helyére, egy Kölcsey utcai házba költözött, melynek egy részében ekkor még családok éltek, valamint egy kis suszterműhely is üzemelt. 25 évvel ezelőtt, 1986-ban a városi könyvtár a teljesen felújított épület egészét megkapta, s napjainkig itt várja látogatóit.
A könyvtárépület története az 1900-as évek elejéig visszakövethető, amikor is a Ruthart család bérelte, és vendéglőt működtetett benne. A 20-as, 30-as években a Tolnai família folytatta a ház vendéglátós hagyományait. Az itt közölt nagy kép is ebből az időszakból maradt fenn. A fotón a Tolnai vendéglőben zajló kettős esküvő résztvevői lépnek ki a mai Kossuth Lajos utcára.
Forrás: dunakeszi.hu
