Dunakeszin 2016. augusztusában felállítják és ünnepélyes felavatják IV. Béla király szobra. A szobor költségeinek több, mint ötven százalékát a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiumának támogatása fedezi. A szobor kedvéért még a Dózsa György teret is átneveznék.
A Post birtokába jutott javaslat szerint a főtérnek, ahol IV. Béla szobra áll majd, “jelenleg nevet adó Dózsa György nem rendelkezett semmilyen Dunakeszi vonatkozással, kötődéssel, a történelmi források alapján nem járt Dunakeszin, illetve nem volt a településhez kapcsolható, azt érintő cselekedete”. Éppen ezért a dokumentum nem tartja gondnak, hogy Dózsa György helyett IV. Béla térnek hívják majd a főteret. Úgy indokol a javaslat: tekintettel IV. Béla városalapítói minőségére és a főtéren elhelyezésre kerülő szobrára, indokolt a tér IV. Béla térre történő átnevezéséről dönteni.
A szobor egyébként Erős Apolka szobrászművész alkotása.
A javaslat egyébként részletesen is indokolja is az átnevezést. IV. Béla hazánk történelmének egyik legjelentősebb uralkodója, aki a tatárjárást követően reformjaival, és közel száz kővár felépítésével második honalapítóként sikerrel gondoskodott az ország újjáépítéséről, a városunk életében is meghatározó szerepet játszik.
Településünk első írásos említése IV. Béla király Seyfredus ispánnak 1255-ben címzett latin nyelvű adománylevelében történt meg először Kezew néven.
IV. Béla későbbi oklevelében is történik utalás Dunakeszire, ugyanis a király 1258. április 17-én jóváhagyta, hogy Seyfredus ispán a királytól kapott Keszi földet részben eladja. A fentiek alapján okkal tiszteljük IV. Bélát városunk alapítójaként is.
Az önkormányzatnak az is a szándéka az új szobborral, hogy szándéka szerint az új alkotás tovább erősítse a helybeliek identitástudatát, és hozzájáruljon történelmi múltunk megőrzéséhez.
IV. Béla történelmi szerepéről és a tatárjárásról a Múlt-kor folyóiratban olvashat.
