Az „Év legjobb Pest megyei diáksportolója középiskolás korosztályban” elismerést kapta Eszes Dániel atléta, a Dunakeszi Vasutas Sportegyesület versenyzője. Helyszíni beszámolónk következik az ünnepségről, igazán meglepő kulisszatitkokkal.
December 9-én Pest megyei Megyeháza Dísztermében rendezték meg a Sportkarácsonyi ünnepséget, melynek keretében a XXXI. Nyári Olimpiai Játékokon résztvevő, pontszerző, valamint a XV. Nyári Paralimpia Pest megyei sportolóit tüntették ki. A díjazottak között volt a Dunakeszi Vasutas Sportegyesület versenyzője, Eszes Dániel is, aki a 2016. évben országos ifjúsági és diákolimpiai bajnok lett 110 méteres gátfutásban, valamint 200 méteres síkfutásban is diákolimpiai aranyat szerzett. Dani 2016-ban hat országos bajnoki címet szerzett.
Mint emlékezetes, az atlétikai Európa-bajnokságon saját rekordját is túlszárnyaló, csodálatos futással nyert aranyérmet, ráadásul országos ifjúsági csúccsal, 2016 Európa legjobb idejével, és ezzel az eredménnyel második helyen végzett az idei világranglistán. Dani sikere nem csupán a Dunakeszin internetező sportrajongók körében aratott óriási sikert, de sok fiatal ezek után követni próbálta őt, szinte a focisták népszerűségét is túlszárnyalta, hiszen akadtak olyan diákok is, akik Dani sportsikereit látva szabályszerűen feldöntötték a focikapukat, hogy azon gyakorolják a gátfutást.
Dániel sikere még a Sportkarácsonyi díjátadáson is rendhagyó volt, hiszen az esemény műsorvezetője, Oroszi Zsuzsanna, Pest Megyei Önkormányzat sportreferense a díjátadó hivatalos menete szerint konferált fel mindenkit, ám a fiatalember sikerénél egy percre megállt, hogy felidézze a verseny pillanatait, illetve az ahhoz kötődő élményeit. „Személyesen is volt szerencsém látni a Dániel győzelmét. Leírhatatlanul fantasztikus érzés volt, ahogy a verseny felénél erőre kapott, és mindenkit utolért” – idézte fel a verseny kritikus pillanatait a sportreferens.
A díjátadót követően tudtunk néhány szót váltani Eszes Dániel méltán büszke édesapjával, Eszes Zoltánnal is.
„Ugyan most Fóton élünk, de a feleségem és én is Dunakeszin nőttünk fel – kezdte sorolni az édesapa, miként is kötődnek ide, – innen tudtam, hogy itt az atlétikai edzések színvonalasak. Amikor jelezték, hogy a fiam milyen tehetséges atlétikában, akkor rögtön tudtam, hogy Pali bácsihoz kell vinnünk, akit személyesen is ismertem” – idézte fel a kezdeteket. Azóta elérte azt a korosztályt Dani, hogy immár Pali bácsi, azaz Maracskó Pál a tehetséges fiatalember edzője.
Eszes Zoltán óriási lelkesedéssel mesél a fia sportsikereiről, sorolja, mennyi díjat nyert, milyen rekordokat futott.
„Mindig azt mondom, hogy a fiam feje világranglista első, a mellkasa pedig világranglista második – tréfálkozott – ugyanis a versenyen a fejét előrevetve ért célba, ekkor méri a befutást az erre hivatott időmérő, és ennek ideje: 13,38 volt, ami ugyanannyi, mint a világelsőként számon tartott jamaicai fiatalemberé. Ám miután, – mint minden verseny végeztével, – visszanézték a felvételeket, akkor látták, hogy a mellkasa később ért csak célba, a végeredmény tekintetében pedig ezt tartják döntőnek, így 13,39-re módosították a fiam idejét”.
Az édesapa arca ennél is jobban felragyog, sőt, tán egy kicsit el is érzékenyül, mikor jeleztük, hogy Dániel kézfogása a fiatal kora ellenére meglepően karakteres, viselkedése természetes, kedves, mindemellett közvetlen és udvarias is, és a sportsikerek mellett erre is büszkék lehetnek. Ekkor szerényen elmosolyodik, majd hozzáteszi: amikor nemzetközi megmérettetéseken vesznek részt, akkor más edzőktől is ezt a visszajelzést kapja, ami szintén boldogsággal tölti el a szívét.
Előkerül időközben Eszes Dániel is, akinek a díjátadót követően sorra gratuláltak. Dani számára ez az év jelentette a nagy kiugrást, korábban ugyanis nem voltak ennyire elképesztő sportsikerei. Mindennek persze oka van.
„Későn érő típus vagyok. Míg körülöttem mindenki egyre nőtt a korosztályomban, mutálni is hamarabb kezdtek, addig én még kicsi voltam. Jól mutatja, három éve mindössze 154 centiméter volt a magasságom, míg ma már 186 centiméter vagyok. Most már bevallhatom, kicsit izgultam is, hogy sikerül-e megnőnöm. Ám hirtelen, ugrásszerűen elkezdtem nőni, és ez pedig a sportteljesítményemen is meglátszik” – mondta meglepő határozottsággal.
Mint kiderült, a kiegyensúlyozott fiatalembert minden doppingolja a verseny közben. Még olyan tényezők is, ami másokat blokkolnának, úgy mint maga a versenyhelyzet, a nézőközönség, az erős ellenfél. Szinte nincs olyan kihívást jelentő tényező, ami ne fokozná a teljesítményét.
„Erőt ad a közönség, nemhogy zavarba lennék a több ezres tömegtől, hanem óriási energiát ad.
Ugyanígy energiát adott az is, amikor idén májusban a rajtnál álltam egy versenyen a legnagyobb hazai ellenfelemmel, – aki egyben jó barátom is -, és akit addig csak akkor tudtam legyőzni, ha sérült volt, vagy beteg. Ám mindenki meglepetésére azon a versenyen legyőztem őt. Hiszen akkoriban nőtt először erőteljesebben a magasságom, és miután leginkább Dunakeszin edzek, így a nagyobb sportklubok versenyzőivel ekkor találkozom elsőként.”
Amikor a Európa Bajnoki döntőről kérdeztük Danit, meglepő dolgot árult el:
„Amikor ötödik gátnál tartottam, akkor tudtam, hogy csak a negyedik helyen állok”
– kezdte felidézni a siker pillanatait. Kérdésünkre, hogy hogyan tudhatta a verseny alatt, hol tart éppen, illetve rákérdeztünk, hogy ilyenkor nem csupán a versenyre, a minél nagyobb teljesítmény elérésére koncentrál valaki, újabb meglepő választ kaptunk. Dani ilyenkor ugyanis nem csupán a teljesítményre koncentrál, hanem perifériás látásával még a többieket és az időmérőt is lesi, miközben küzd a jobb teljesítményéért. De vajon mitől kapott szárnyra a verseny alatt? „Óriási erőt adott, hogy a helyszínen lévő magyar sportolók kijöttek szurkolni. És ennél is jelentősebb volt számomra, hogy tudtam, anyáék ott ülnek a tévé előtt, és nagyon izgulnak” – mesélte mosolyogva.
Íme, az ominózus verseny, a videó pedig a család szurkolását, a győzelem pillanatait is megörökítette:
[youtube height=”HEIGHT” width=”WIDTH”]PLACE_LINK_HERE[/youtube]
Végül még egy kulisszatitkot megtudtunk a fiatalembertől: kiderült, hogy míg a versenytársai heti hat napot edzenek, addig Dani mindössze heti négy napot. Ráadásul még így is gőzerővel készül a mind nagyobb megmérettetésekre. Kérdésünkre elárulta: a következő olimpián a cél még csak a kijutás, hiszen a felnőtt méretű, 106 centiméteres gáton ekkor még csak egy éve fog versenyezni, ám a rákövetkező olimpiáról már szeretne érmesként hazatérni.
