Nem alaptörvény-ellenes a gödi különleges gazdasági övezet kijelölése az Alkotmánybíróság döntése szerint. Az ügyben hozott 70 oldalas ítéletben az is benne van, hogy nem lehet minden pénzt elvonni egy adott településtől.

Az Ab elutasította Göd Város Önkormányzatának a különleges gazdasági övezetre vonatkozó szabályozás alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszát, ugyanakkor alkotmányos követelményként előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania.

A kormány 2020 áprilisában jelölt ki a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet, és úgy döntött, hogy a kijelölt különleges gazdasági övezetbe tartozó köztulajdonban álló közutak, közterek, közparkok tulajdonjoga a megyei önkormányzatra száll át. A szabályozással érintett ingatlanok tekintetében pedig a megyei önkormányzat jogosult a helyi adók kivetésére és beszedésére.

Az Ab hangsúlyozta, hogy a tulajdonjog nem korlátozhatatlan alapjog. Az alaptörvényben rögzített garanciák tiszteletben tartása esetén nem kizárt az állami beavatkozás.

Az Ab ugyanakkor leszögezte, hogy ha az állam egy, a helyi közügyek vitele körébe tartozó önkormányzati közfeladatot átad egy másik önkormányzatnak úgy, hogy ezzel a közfeladatot átadó önkormányzat folyó évi költségvetésében hiány keletkezik, a hiány nem lehet olyan nagyságú, amely ellehetetleníti az önkormányzat helyi közügyek körébe tartozó feladatainak ellátását.

Mint arról tegnap beszámoltunk, Gödön 1,8 milliárdos iparűzési adó folyik jellemzően a Samsung-gyárból. Ebből a kormánydöntés után kb. 700 millió marad helyben, és 1,1 milliárdra pedig pályázhatnak a környéken lévő települések, de Göd városa is.