Bár a parlagfűszezon jellemzően augusztus elején szokott lecsapni az allergiásokra, az időjárás miatt elképzelhető, hogy ez idén hamarabb köszönt be – tudtuk meg Tóth Eszter városi főkertésztől. Mikor nyírjuk le? Gyógynövény vagy gyomnövény? Mit tesz az önkormányzat? Mi a vonatkozó jogszabály és mennyi a bírság? Válaszok a cikkben.
A cikk apropója, hogy még mielőtt minden helyi Facebook-csoport azzal lesz tele, hogy „én lenyírtam, bezzeg a szomszéd meg akar vele ölni”, utánajártunk, hogy tulajdonképpen mikor kell vágni a parlagfüvet, és hasznos vagy haszontalan növény-e valójában.
Az allergiások ősellensége
Kezdjük az alapoknál. Kiket érint a parlagfű allergia? Ha nem is mindenkinél jelentkeznek allergiás panaszok, de a tapasztalatok alapján egyre több a beteg. Jelenleg az országban minden harmadik ember érintett, tíz-húsz év múlva becslések szerint a lakosság fele allergiás lesz. A legtöbben a parlagfűre allergiásak. Ennek az az oka, hogy egy köbméter levegőben rendkívül sok parlagfűpollen van.
Egy köbméter levegőben 30 pollen szükséges ahhoz, hogy az allergiás tünetek kialakuljanak. Ehhez képest itthon már alacsony parlagfűpollen-koncentráció esetén is 400 darab pollen van egy köbméter levegőben.
Tehát a tüneteket kiváltó szint több mint tízszerese – írja a házipatika.hu.
Mikor veszélyes a parlagfű?
A parlagfű egyébként már kibújt, de fontos megjegyeznünk, hogy csak a virágzásakor vált ki allergiás reakciókat.
Ezt azért fontos megjegyezni, mert ha valakinek a telkén van parlagfű, hiába nyírja le rendszeresen, akkor is ott maradnak a pici parlagfüvek. Azonban ezek nem allergizálnak, tehát azért ne utáljuk a szomszédot, mert 2 cm magas parlagfű van a kertjében.
Mi a helyzet az önkormányzati területekkel?
Tóth Eszter főkertész kérdésünkre elmondta, hogy
az önkormányzat kiemelt figyelmet fordít a kezelésében álló területeken a parlagfű kezelésére.
Egyébként is 3 hetente nyírják a zöldfelületeket, de folyamatosan figyelik, mikor várható a „rettegett időszak”. Főleg azokon a helyeken, ahol jellemző a növény magas száma, például Malomárok lakópark melletti terület. A főkertész azt kéri, a lakosság is eszerint járjon el. Azaz, mielőtt bimbózni kezd a növény, nyírják le a területet.
Mit mond a jogszabály?
A parlagfű nagymértékű elszaporodásának a közegészségügyi és gazdasági károsító hatása számottevő. A parlagfű elleni védekezés elsősorban az ingatlan tulajdonosának, illetve használójának a kötelezettsége. A hatóságok feladata, hogy – amennyiben a tulajdonos/földhasználó nem tesz eleget a kötelezettségének – a mulasztók költségén elrendelik az ún. közérdekű védekezést, emellett növényvédelmi bírságot szabnak ki.
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény. 17. § (4) bekezdése kimondja: „A földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”. A növényvédelmi bírság alapja a parlagfűvel fertőzött terület nagysága.
A bírság mértéke belterületen és külterületen is egyaránt 15.000 Ft-tól 5.000.000 Ft-ig terjed.
A vonatkozó jogszabályról bővebben itt olvashat.
Igazából gyógynövény lenne a parlagfű?
Szabó Gyuri bácsi, a bükki füvesember jó szívvel javasolta a növényből készült tea fogyasztását, és előadásain mindig elmondta, hogy a parlagfűben nagy mennyiségben található B37 vitamin és a kevésbé ismert P2 vitamin. Szerinte ásványi anyagokban gazdag, sok vasat, rezet és káliumot tartalmaz, ezen kívül enzimeket és nyomelemeket. Az volt a véleménye, hogy emiatt gyógyítja az emésztési problémákat, a rákot, sejtvédő hatású.
Dr. Csupor Dezső szerint az elmúlt években a parlagfüvet egyre többen alkalmazzák gyógynövényként egészen különféle betegségek kezelésére is. Szerinte a növény hajtását már sokszor virágzás előtt begyűjtve használják, vagyis pollenmentes állapotban dolgozzák fel. Ennek célszerűsége és biztonságossága kérdéses, hiszen
a tapasztalat és a modern vizsgálatok sem támasztják alá a parlagfűevés hasznát és biztonságosságát.
Mindezt megkérdőjelezi az állatkísérleteken végzett kutatások eredménye is, amelyek agy- és vesekárosító hatást mutattak ki. A szegedi kutatók szerint a patkánykísérletek közben észlelt toxikus hatás akár az embernél is kialakulhat a növény fogyasztása által. A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kar és Általános Orvostudományi Kar kutatói elsőként tanulmányozták a növény tartós alkalmazásának veszélyeit. Az említett eredményeiket bemutató cikk 2017 májusában jelent meg a PLoS One tudományos folyóiratban.
„Jelenleg azon dolgozunk, hogy kiszűrjük a parlagfűből azokat az anyagokat, amelyeknek gyulladáscsökkentő, illetve sejtmérgező hatásuk van. Abban az esetben, ha megtalálnánk ezeket, akkor az orvostudományban akár célirányosan pusztíthatnánk el velük bizonyos daganatsejteket, és csökkenthetnénk különböző gyulladásokat úgy, hogy a normál emberi sejteket nem roncsolnánk közben. Ha ezek a kutatások sikerrel járnak, a sokaknak bosszúságot okozó parlagfű akár a gyógyászatilag is hasznosítható növénnyé válhat” – emelte ki az egyetemi docens akkoriban.
Konklúzió
Egy szó, mint száz, ma még semmilyen tudományos bizonyítéka nincs a parlagfű gyógyító hatásának, fogyasztásáról mindenki saját felelősségre dönthet, ellenben virágzáskor sok bosszúságot okoz az arra érzékenyeknek. A teendő tehát: közvetlenül bimbózás előtt lenyírni a parlagfüves területet. Az allergiásoknak pedig kitartást kívánunk!
