Sorban állás, várakozás, zsörtölődés – ha valaki volt már vérvételen a Dunakeszi Szakorvosi Rendelőben az tudja, hogy miről beszélünk. Az önkormányzat vezetése dühös, a főorvos szerint lépni kellene, a szolgáltató pedig a rendszert magyarázza. Az emberek viszont nem értik, hogy mi az oka a szinte minden nap jelentkező tumultusnak.
Tájékoztatjuk Önöket, hogy 2012. június 11-től a vérvételeknél tapasztalható zsúfoltság megszüntetése érdekében előjegyzési rendszert vezetünk be a laboratóriumunkban – áll a a szakorvosi rendelő intézet honlapján, ha valaki tájékozódni akar a vérvételről. A közlemény több mint 4 éves, de a helyzet nem javult. Sorállás, azonos időre hívott dühös betegek, értetlenség jellemzi ezt az egészségügyi szolgáltatás.
A háttérben a teljesítmény volumenkorlát állhat.
Ennek lényege, hogy egy adott orvosi beavatkozás költségét (a vérvétel is ilyen) a társadalombiztosítás finanszírozza az adott egészségügyi szolgáltató számára. Dunakeszinek is megvan a kvótája és ezzel az adott szolgáltató rendelkezik. Az önkormányzat a Synlabbal kötött szerződést, azaz ők végzik az orvosi beutalók alapján az ingyenes vérvételt. Kvótájuk tehát nekik van és nem az önkormányzatnak.
Pál Miklós a szakrendelő igazgatója úgy látja, hogy 10 éve, még a szocialista kormányzat alatt kezdődtek a bajok. Akkor kiszervezték a laborszolgáltatást, azaz a ProDia Kft-hez került a állami finanszírozás. Ezt a céget most Synlabnak hívják. Ez a szerződés megköti a város kezét, hiszen maximum kérni tudnak, de utasítani nem. Nem közölhetik, hogy mondjuk ne három, hanem öt asszisztens dolgozzon adott időszakban, ezzel is gyorsítva az ellátást.
Ha az önkormányzatnál lenne az állami kassza, akkor dönthetne úgy a testület, hogy minden egyes vérvételt, a jobb ellátás érdekében, támogat. Ezzel persze a egészségügyi költségvetést tehermentesítené, de ez már egy másik kérdés.
olyan vizsgálatot is elvégeztetnek, amelyet a beteg állapota nem indokol,
A szakorvosi rendelőben minden napra kb. 65 vérvételt jegyeznek elő és ehhez jönnek még a sürgős esetek.
Amúgy ilyen rendszer, hogy nem a város, hanem egy külsős cég kapja az állami támogatást Pál Miklós becslése szerint nagyjából 20 helyen létezik az országban. Ennyi helyért, és ezt már mi tesszük hozzá, feleslegesnek látszik a minisztérium részéről egy újabb konfliktust felvállalni. Szenvedjenek vele az önkormányzatok.
Az SZTK vezetője, akinek az önkormányzat szabja meg a fizetését, a fentiek miatt úgy látja, hogy változna a helyzet, ha a gazdaságilag logikus kiszervezés mellett (egységes központban, hatékonyan folynak az elemzések) az állami támogatás az önkormányzathoz érkezne, hiszen akkor alkupozícióban volna a városvezetés.
Mindenesetre, aki nem akarja kivárni az idegörlő sort egy vérvételnél, az a rendelőtől pár méterre, saját költségén, egy magánrendelőben gyorsan is megteheti. A kérdés, már csak az, hogy akkor mire is fizetjük az egészségügyi biztosítást, de ez már egy másik történet.
