A dunakeszi adventi koszorún is fellobbant a második gyertya, amely a reményt szimbolizálja. Ehhez kapcsolódóan énekeltek az Eszterlánc Óvoda gyermekei, és mondta el gondolatait Szádoczky Károly atya.
Az óvodásokat Pethő Krisztián és Kundlya Zsófia, az esemény házigazdája és háziasszonya fogadta, akik izgalommal telve lépkedtek fel a színpadra.
Karácsony ünnepén az a kívánságom, legyen boldog mindenki ezen a világon. Itt is, ott is, mindenütt legyen olyan béke, mint amilyen bent lakik az emberek szívében - hangzott a gyerekek tolmácsolásában.
Az ének után Károly atya osztotta meg a gondolatait, aki felhívta a figyelmet arra, hogy bár szokás mondani, hogy a remény hal meg utoljára, de szerinte a reménynek soha nem szabad meghalnia. “Ha mindannyian beengednénk Jézust a szívünkbe, akkor sokkal kevesebb gond és baj lenne a világban, ezért arra kérek mindenkit, hogy az adventi időszakban különösen igyekezzünk befogadni őt a szívünkbe” – kérte a jelenlévőket az atya.
A zenés áhitat után a gyertya meggyújtása következett.
Szabó József egyházügyi tanácsnok Károly atyával és az óvodások énekének kíséretében gyújtotta meg a koszorú második, reményt jelképező gyertyáját.
Fábián Éva előadásáig többen leültek beszélgetni, a gyerekek pedig kipróbálták a barokk körhintát és a kisvonatot is.
