Nemzetközi diákcsere-program, újabb sikeres Erasmus-pályázat és frissen elnyert Ökoiskola cím – mozgalmas időszakot zár a Dunakeszi IV. Béla Király Gimnázium, ahol a jelek szerint nemcsak a tanteremben, hanem a nemzetközi kapcsolatok és a fenntarthatóság terén is folyamatosan építkeznek.
Ezúttal lengyel vendégeket fogadott az intézmény: Mysłowice városából érkezett egy 12 fős diákcsoport pedagógusaikkal együtt, akik egy teljes hetet töltöttek Dunakeszin. A program során órákat látogattak, megismerkedtek Budapesttel, a hét végén pedig záróprojekt keretében számoltak be arról, milyen benyomásokat szereztek a magyar kultúráról, hagyományokról és az itt töltött napokról. Az eseményen Nyíri Márton alpolgármester köszöntötte a vendégeket.

Zentai Kati igazgató a Dunakeszi Postnak úgy fogalmazott: kiemelkedően jó hetet zártak, és az iskola továbbra is tudatosan építi nemzetközi kapcsolatait.
A IV. Béla Király Gimnáziumban ez már hagyomány. Az intézmény Erasmus-parkja is ezt jelképezi: minden alkalommal, amikor külföldi partneriskolából érkezik csoport Dunakeszire, egy új fát ültetnek el az iskola területén.

Olasz diákcsereprogram indul a gimnáziumban
A mostani látogatás különösen jó időzítéssel érkezett, az igazgatónő ugyanis éppen a beszélgetés előtt kapta meg a hírt, hogy az iskola újabb Erasmus-pályázata is sikeres lett.

A nemzetközi kapcsolatok ráadásul tovább bővülnek. Zentai Kati nemrég Olaszországban járt, ahol egy brenói liceum igazgatójával írtak alá együttműködési megállapodást. A tervek szerint az olasz partneriskola és a dunakeszi gimnázium között rendszeres, évente ismétlődő diákcsereprogram indulhat.
A gimnázium elnyerte az ökoiskola címet
Az iskola életében nemcsak a nemzetközi nyitottság, hanem a fenntarthatóság is hangsúlyos szerepet kap. Nemrég elnyerték az Ökoiskola címet, amely ugyan közvetlen anyagi támogatással nem jár, de fontos visszaigazolása annak a szemléletnek, amely mentén az intézmény működik.
Az igazgatónő elmondta: a pályázathoz számos vállalást kellett megfogalmazniuk. Ezek közé tartozik például az Erasmus-park fejlesztése, a madárvédelemmel kapcsolatos programok, a szelektív hulladékgyűjtés, valamint további környezettudatos kezdeményezések beépítése az iskola mindennapjaiba.
Mint fogalmazott, az intézmény öko szempontból már most is jól felszerelt, de a cél az, hogy még tudatosabban működjenek, és ezt a szemléletet a diákok is természetes módon magukkal vigyék. A fenntarthatóság és a tudatosság egyébként a mindennapi szabályokban is megjelenik. Az igazgatónő szerint több külföldi partneriskola és hazai intézményvezető is meglepődött azon, hogy az iskolában például nem engedélyezett a rágógumizás. Elsőre szigorúnak tűnhet a szabály, de az iskola szerint praktikus oka van. Ha már egy rendezett, igényes környezetet alakítottak ki, szeretnék azt meg is őrizni – és úgy tűnik, a diákok többsége ezt elfogadja.

















