Két új szakosztály, 300 milliós kézilabdacsarnok, NB III-as focicsapat. Jelen, jövő és remények a városi sportegyesületnél. A VSD elnökével, Temesvári Istvánnal beszélgettünk.
Melyik szakosztályukra a legbüszkébb?
Minden a 13 szakosztályunk egyformán kedves nekem. Utánpótlás szinten mindegyik eredményesen dolgozik. Az edzőkollégák előtt le a kalappal. Aminek azonban most különösen örülünk a két új szakosztályunk a tollaslabda és a triatlon.
Melyiket tartja a legeredményesebbnek?
Ha szigorúan a számokat nézzük, akkor az asztaliteniszezők a legjobbak, az NB II-ben veretlenek tehát joggal számítunk arra, hogy feljutnak az első osztályba.
Melyik a legnépszerűbb?
Nem árulok el nagy meglepetést, hogy a labdarúgás. 300 focistánk van, de ott vagyunk az óvodákban is. Az labdát kergető lurkók még hivatalosan nem igazolt játékosok, de itt is 300 gyerekkel foglalkozunk. Az óvodai program, tehát nagyon fontos nekünk.
A fociról azt tartják, hogy másképp kell kezelni, mint a többi sportágat. Dunakeszin mennyire számíthat különleges helyzetre a labdarúgás?
Tagadhatatlanul ez a legnépszerűbb sportág. A grundok megszűnésével a klubokra hárul a focipályák biztosítása. Ezért is folyamatosan fejlesztjük a létesítményeket. Jelenleg a megye II-ben az Északi csoportban vezetik a srácok a tabellát.
Mennyiben köszönhető ez az edzőnek, ifj. ALbert Flóriánnak, hiszen ő egyértelműen nagy név, válogatott játékos volt és edzősködött a Fradinál is?
Az előbbi kérdéshez még annyit, hogy most a megye II-ben vagyunk, de egy ekkora város megérdemelne egy NB III-as csapatot. Albert személye és tudása nem a megye II-t tükrözi. Vele megkíséreljük megvalósítani NB-s álmainkat.
Ott már a magyar fociban fizetnek a játékosoknak, lenne rá pénz?
Nálunk sok fiatal játszik. Jó az utánpótlásunk. Bízom abban, hogy sokan lesznek, akik a focit is a sportolás öröméért csinálják majd.
A létesítmények már megfelelők volnának akár az NB-s szintre?
Az elmúlt 5 éveben a város vezetésének köszönhetően sok támogatást kaptunk, mind a Magyarság sportpályára, mind a Fóti úti sporttelepre. Ezen kívül pályázunk, ahol csak lehet. Ennek következtében a környező városokat nézve nálunk a legjobb a létesítményhelyzet.
Mennyiben segít ebben a tao, ezt azért kérdem, mert vannak olyan ellenzéki hangok a választási kampányban, hogy meg kellene szüntetni?
A tao-pályázatból sok pénzt sikerül szerezni. Azért azt tisztázzuk, hogy ezt nem ingyen adják. A pályázatoknak megalapozottaknak kell lenniük és meg is kell szerezni a támogatókat. Szakemberek segítenek abban, hogy reális pályázatokat adjunk be és jól tudjuk használni a létesítményeket. Nálunk a gazdaságosság fontos szempont.
Szövetségi tao-t kapnak vagy önök járják ki?
Főleg a klubon keresztül keressük meg a támogatókat és ez elképzelhetetlen a szülők és a klubvezetés szoros kapcsolata nélkül. A lelkes sportanyukák és apukák nélkül nem jönne be ennyi pénz, de természetesen szövetségi tao-t is sikerült már kijárni. Gondoljon például a 281 milliós Fóti úti kézilabdacsarnokra. 
Mi a helyzet a Magyarság pályára tervezett új sportcsarnokkal?
Ez egy speciális futsalcsarnok lesz. Ezt is döntően pályázati pénzből valósítjuk majd meg. Több, mint egymilliárdba kerülhet. Ekkora érték érkezik a városba.
Nem válaszolt még a kérdésemre, hogy mi lenne, ha megszüntetnék a tao-t? Meddig bírná a klub?
Erre nem is gondolunk. Mi biztosan az utánpótlásra fordítjuk a beérkező összegeket. Gondoljon bele, az utánpótlásedzőink a korábbi ínséges időkkel szemben rendes, bejelentett állásban kapják a fizetésüket. Biztosan állíthatom, hogy így nyugodtabban tudnak dolgozni. De nem térek ki a válasz elől. Pár hónapig bírnánk tao nélkül. Utána nem jutna pályafelújításra, karbantartásra és az itt dolgozó edzők bérére. Mint mondtam, erre nem is akarok gondolni.
