A Szőke ciklon című darabot mutatják be november 23-án a VOKE-ban. Az egyik főszerepelő Csonka András, aki a leselkedő szomszédot alakítja. A sajátosan feldolgozott regényről és az élet értelméről kérdeztük a kiváló énekes-színészt.
Melyik a kedvenc Rejtő-idézeted?
Csalódást kell okozzak, engem fiatal koromban nem fogott meg P. Howard világa, nincsenek a fejemben klasszikus Rejtő-aranyköpések.
És most, hogy 3 éve, 2015 óta megy a Szőke ciklon darab?
Most rácsodálkozom mindenre, ami ebben a csodálatos emberben volt és van. Egy külön világ, amelyik fantasztikus. Most már beleszerettem.
Rejtőt hogyan lehet színpadra vinni? Én leginkább elképzelem a Szaharát, a kaszárnyákat, a sportautókat és a pofonokat.
Rejtőt olvasni a legjobb, de Szente Vajk rendező mégis kitalált egy sajátos formát. Civil emberek kerülnek olyan helyzetbe, hogy az írónak, Rejtő Jenőnek segítenek kitalálni a Szőke ciklont.
Te alakítod a szomszédot, akkor tényleg egy rácsodálkozó vagy?
Ha úgy tetszik egy kukkoló, aki ott ragad egy szobában és segít regényt írni.
Megismerve ezt a regényt, szerinted Rejtő Jenőnek nem kellene már kötelező olvasmánynak lennie?
Én inkább kötelezően ajánlottnak tenném (ez több iskolában így van – szerk.). De ez messzebbre mutat a mai Facebook-nemzedék számára. A kötelező olvasmányok mibenlétét kellene átgondolni, kedvet csinálni az olvasáshoz. Mindenki utálta, én például diákról loptam az olvasónaplómat is és az oroszt sem tanultuk meg, de Rejtő valóban különleges. Ha valaki megnézi ezt a darabot, akkor minden bizonnyal rákap ezekre a különös hangulatú regényekre.
Apropó Facebook, Rejtő ma mit írna ki a közösségi oldalára, mondjuk a darabot ajánlva?
Nem hiszem, hogy a Facebook zavarba hozná Rejtőt. Azt hiszem, hogy az a legjobb, amikor a darabban már a sivatagban vagyok:
“szemgyulladás és 60 fok meleg, míly remek időtöltés egy házassághoz képest.”
Ez bármely korban időtálló.
Az sem rossz, hogy az élet olyan, mint a nyári mellény, rövid és céltalan.
Ez is elhangzik majd november 23-án is, de ebben nem értek teljesen egyet Rejtővel. Mert az élet valóban rövid, de én nem tartom céltalannak. Ebből is látszik, hogy a regényíró pesszimistább volt nálam, de hát a mű születéskor 1939-et írtunk.
