Március 15-én a szemerkélő eső sem tartotta vissza a több száz dunakeszi polgárt, akik az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire szerettek volna méltó módon megemlékezni. Az eseményen a Bárdos iskola színjátszó csoportjának előadása és a Kőrösi iskolai néptáncosainak produkcióit láthattuk, beszédet mondott Nyiri István, a Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója.
“Ma is, mint minden évben, ünnepelni gyűltünk össze. Emlékezni akarunk azokra a márciusi ifjakra, akik 177 évvel ezelőtt tetteikkel a magyar történelem fényes fejezetét írták. Számunkra természetes, hogy ezen a napon a múltba tekintünk, visszanézünk a magyar történelem e dicsőséges korszakára. Tudjuk, nem volt ez mindig így, mert nem lehetett így” – kezdte ünnepi beszédét Nyiri István.
A Radnóti Miklós Gimnázium igazgatója emlékeztetett, hogy a szabadságharc leverése után sokáig csak titokban lehetett emlékezni. Március 15-e 1928-ban vált hivatalos keretek közt megtartott nemzeti megemlékezéssé. A Magyar Országgyűlés hivatalosan a rendszerváltozás után nyilvánította nemzeti ünneppé, és emelkedhetett méltó rangra a forradalom.
“Sokan tudjuk, mit jelentett évtizedekkel ez előtt, még a Petőfi-szobornál, vagy a Batthyányi- emlékmécsesnél összegyűlni, emlékezni, némán tiltakozni az elnyomás ellen. Ma már nemcsak Magyarországon, hanem világszerte a magyarság összetartozásának szimbóluma e nap, és aki szívében magyarnak érzi magát, tudja mi kapcsolódik e dátumhoz” – idézte fel az igazgató.
Nyiri István felidézte Kossuth Lajos történelmi nagyságát, aki gyors és radikális reformokkal szorgalmazta a haza átalakulását, kiemelte a pozsonyi országgyűlés jelentőségét, nemzeti törekvésünk egyik legnagyobb eredményét: 1844-ben a magyar lett a hivatalos állami nyelv az országban. Az ünnepi szónok tanári alapossággal és hitelességgel idézte fel a kor eseményeit, és ismerette azok hatásait, jelentőségét. Kiemelte, hogy a forradalmi hév, amely március 15-én felizzott, nem csupán egy új politikai rendszer kialakulását hozta el, hanem egy egész nemzet öntudatra ébredését is, és a Bécstől Pestig lassan és lustán nyújtózó folyó hullámot vetett.
“A fiatalok szerepe kulcsfontosságú a társadalmunk létezésében”
“E történelmi korszak nekünk is üzen a XXI. században, minden magyarhoz szól: a nemzet felemelkedésének egyetlen záloga a nemzeti egység megteremtése, melynek fontos része a közös célok kijelölése. Minden ember számára örök érték a szabadság és egyenlőség, a nemzeti önrendelkezés joga. Szükség van ugyanakkor a testvériségre is, egymás elfogadására, segítésére” – jelentette ki Nyiri István, aki hozzátette: “A húszas éveikben járó márciusi ifjak pedig azt példázzák, hogy a fiatalok szerepe kiemelkedő fontosságú a társadalom létezésében. Ők fogékonyak a változásokra, tiszta szívvel és lélekkel érzékelik környezetük rezgéseit, üzeneteit.”
Nyiri István 1848, 1956, 1989 történelmi változásaira utalva fontosnak tartotta kiemelni: “Számomra, mint pedagógusnak, iskolaigazgatónak, igazolja azon törekvéseinket, hogy a nemzet erejének kibontakoztatása, a nemzeti összetartozás kialakításának jelentős színtere az iskola, az iskolai oktatás és nevelés. Az iskola hozzájárul a magyar kultúra és történelem értékeinek megismertetéséhez, a hagyományok megőrzéséhez és a magyar nyelv ápolásához. Ez a márciusi forradalom rejtett üzenete számunkra. Záró gondolataim alátámasztására szolgáljanak a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István szavai:
‘Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik.’ “
Magával ragadó műsorral készültek a művészeti csoportok
Az ünnepségen a Kőrösi iskola országos, megyei és városi díjjal elismert Kőrösi Néptáncegyüttes fiatal táncosai mutatták be a látványos műsorukat. A koreográfiákat Csehi Emília és az együttes művészeti vezetője, Tóth Zoltán tanította be.
A Bárdos iskola színjátszó csoportjának szereplői mély átéléssel idézték fel a forradalom hevületét. A Magyar Rapszódia című műsor forgatókönyvét írta és az előadást rendezte Hoványné Martikán Erika. A zenei anyagot és a látványtechnikát összeállította Vörös István.
A műsorok után a koszorúzás következett. Az önkormányzat nevében Dióssi Csaba polgármester, Sipos Dávid és Nyíri Márton alpolgármesterek, valamint Nagyné dr. Spiegelhalter Renáta jegyző helyezték el a koszorút a Március 15. emlékmű talapzatán. Őket követték a pártok, a nemzetiségi önkormányzatok, az intézmények, a civil szervezetek és a város ünneplő polgárai.
Bem József emléktáblájánál Csoma Attila önkormányzati képviselő méltatta a legendás lengyel tábornok és csapata erdélyi győzelmeit, a lengyel-magyar barátság történelmi jelentőségét.
Az emléktáblát a város vezetői mellett megkoszorúzták a Dunakeszin működő nemzetiségi önkormányzatok képviselői és a Lengyelországból Dunakeszire látogató lengyelek csoportja.
