A városhoz számos érdekes történet fűződik, az elnevezésének a kialakulástól kezdve egészen az itt történt fontosabb eseményekig, és az itt is élt világhírű alkotókig. Ezekből az érdekességekből válogattunk önöknek öt olyat, amiről csak kevesen tudnak, esetleg még nem is hallottak.
1. A város elnevezése
A középkorban nagyon sokáig Alag, Dunakeszi és Káposztásmegyer voltak a legnagyobb káposztatermelő települések, ebben az időszakban a várost Káposztáskeszinek hívták. Ezt követte a Körtvélyeskeszi elnevezés, ami a török időknek köszönhető. A 18. századtól kezdve nevezik a települést a ma is ismerős nevén, azaz Dunakeszinek.
2. Vitaprik
Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin “atyja” már az 1930-as években – amikor a Szegedi Egyetemen dolgozott, – gondolkozott azon, hogy a paprikából miképp lehetne kivonni és ezáltal konzerválni a C-vitamint. Ez a paprikatalálmány a városhoz köthető, hiszen 1935-ben a Dunakeszi Konzervgyár vállalta ennek a nagy mennyiségű termelését, Vitaprik néven hozta forgalomba a terméket (még a nagyszülők ismerhetik ezt az elnevezést). Egy evőkanál Vitaprikben annyi C-vitamin volt mint öt narancsban. A termék legfőbb felvevőpiaca az angol és a német hadiipar volt. Egészen az 1960-as évekig gyártották ez a terméket.
3. Pest megyei Szahara
Az 1890-es években a Magyar Lovaregylet megvette Alag-pusztát – amit akkor a Pest megyei Szaharának neveztek, – abból a célból, hogy itt létesítsenek először olyan tréningközpontot, ahol a lovakat edzeni tudják a versenyekre. Korábban Angliába szállították az állatokat ugyanebből a célból. Ezáltal Alag jelentős szerepet játszott abban, hogy a lovakat nem kellett kitenni a hosszú szállítás megpróbáltatásának, és egyben a város életét is fellendítette a tréningközpont, hiszen a lóversenyzés főúri sport volt.
4. A lovak festője
Konrád Ignác festőművésznek, akit a “lovak festőjeként” is ismernek, a Lovaregylet Alagon egy olyan műtermet építtetett, ahová szó szerint befért egy ló. A festőt művei nemcsak Magyarországon tették híressé, hanem külföldön is. Dolgozott Franciaországban és az Egyesült Államokban, persze mindig visszatért Magyarországra, Alagra.
5. Nobel-díjas kötődés
Dunakeszi egyik legjobb péksége a Wiedermann Pékség, ami a Fő úton található. Wiedermann József (az alapító) 1934-35 telén vásárolta meg azt a helységet, ahol ma is működik az üzlet. A saját idejében a pékség helysége a város határán állt. Olyannyira ismert volt már akkor is, hogy még lovaskocsival is szállítottak távolabbi vidékekre pékárut. A II. világháború után ebben a pékségben segédként alkalmazták Kertész Imrét, Nobel-díjas írónkat, aki néhány hónapig itt dolgozott. Az épületben ma az alapító dédunokája és a felesége sütik a kenyeret.
Köszönet az érdekes információkért Dr. Kerekes Dórának, a Dunakeszi Révész István Helytörténeti Gyűjtemény intézményvezetőjének.
