Az utóbbi időben többen jelezték, hogy a város utcáin, olykor a kertben is rókákat láttak. Ez nem feltétlenül veszélyes, de jó, ha tudjuk, hogyan reagáljunk helyesen. Az alábbiakban összegeztük, mit érdemes tenni, és mit nem. Ehhez a NÉBIH hivatalos tájékoztatóját vettük alapul.

Miért fordul elő, hogy rókák lakott területre járnak?

  • A rókák alkalmazkodóképesek: a városi környezetben is találhatnak táplálékot (pl. rágcsálókat, konyhai hulladékot) és rejtekhelyeket (ez nem új jelenség, hanem igazodás az emberi környezethez).
  • Ha a hulladék nincs megfelelően lezárva, vagy etetik őket (akár macskaeledellel vagy egyéb élelemmel), az fokozza annak esélyét, hogy közelebb merészkednek.
  • A rókák jellemzően éjjel aktívak, de ha megszokják az emberek jelenlétét vagy ha éhesek, előfordulhat nappali megjelenés is.

Tehát önmagában az, hogy látunk rókát, nem jelenti azt, hogy az az állat beteg vagy veszélyes.

Mire figyeljünk: mikor lehet baj?

Nem minden róka jelent veszélyt. Ugyanakkor az alábbi jelek alapján már gyanakodhatunk arra, hogy az állat valamilyen betegségben szenved, akár veszettségben is:

  • Ha nappal is közvetlenül az ember közelébe merészkedik, és félelem nélkül viselkedik.
  • Ha nem menekül előlünk, hanem közelít, akár engedi, hogy megfogjuk (ami egy egészséges vadállattól ritka).
  • Rátámad házi állatra vagy emberre.
  • A rókán görcsroham, bénulás (például az állkapocs lógása) látható.
  • Az állat elpusztul, vagy nem tud magától továbbmenni, vagy furcsa mozgást, zavartságot mutat.

Ha ilyen jelet látunk, haladéktalanul értesítenünk kell a hatósági állatorvost vagy az illetékes járványügyi szervet, illetve lehetőség szerint a NÉBIH “Zöld Szám” szolgálatát: 06 80 263 244. Nemkívánatos helyen megjelenő élő kisragadozókat, rókákat az arra specializálódott kisállat befogó szakemberek tudják élve fogó csapdával megfogni, és eltávolítani a területről. A legtöbb önkormányzatnak hivatalos kapcsolata van ilyen szakemberekkel, ezért ilyen esetekben az önkormányzatot (jegyzőt) érdemes megkeresni, illetve magánterületen az ingatlan tulajdonosa kérheti állatok befogásával foglalkozó cég közreműködését. Érdemes tudni, hogy ez nem jelent végleges megoldást, mert az így megüresedett élettérre egy idő után valószínűleg visszatelepülnek a rókák.

Mit NE tegyünk?

  • Ne próbáljuk megfogni a rókát! Még ha látszólag barátságos is.
  • Ne etessük. Az etetés nagyon veszélyes: az állat összeköti az embert az élelemmel, és elveszítheti a természetes félelmét, ami konfliktushoz vezethet.
  • Ne engedjük, hogy a kertünk, udvarunk olyan vonzó legyen számára,kerüljük az állandó táplálékforrások kialakulását.

Gyakorlati teendők, amiket mi, lakók tehetünk

  1. Tároljuk zártan a hulladékot
    Használjunk jól záródó kukaedényeket, mindig gondosan csukjuk be azokat, hogy a rókák (vagy más vadállatok) ne férhessenek hozzá.
  2. Ne hagyjunk szabadon táplálékot
    Ne hagyjuk kint a macskaeledelt, maradékot az udvaron, vagy olyan helyen, ahol eléri róka.
  3. Megfélemlítés, de nem bántalmazás
    Ha rókát látunk, és közel van – és biztonságosan megtehetjük – hívjuk fel magunkra a figyelmét tapsolással, kiáltással, hanggal, hogy tudja, nem vagyunk közömbösek. Ugyanakkor hagyjunk számára menekülési utat. Az egészséges róka inkább elkerüli az embert, ha van választása.
  4. Háziállatok védelme
    • a kutyákat és macskákat tartsuk felügyelet alatt, különösen napnyugta és hajnal körül, amikor a rókák aktívabbak,
    • legyenek megfelelő oltásokkal védve (pl. veszettség elleni oltás).
  5. Értesítés hatóságoknak, ha szükséges
    Ha abnormális viselkedést tapasztalunk (pl. nappali merészkedés, támadás, bénultság), ne habozzunk jelenteni a hatósági állatorvost, a helyi járványügyi szolgálatot vagy más illetékes szerveket.
  6. Tudatosság növelése
    Értesítsük a szomszédokat is, hogy ne etessék, és legyenek figyelmesek maguk is. Egy közösség tudatossága nagyobb eséllyel visszaszorítja a nem kívánt vendégeket.
Előző cikkLegyen ön is kéményseprő!
Következő cikkTelt házas koncerttel ünnepelték Dunakeszin az idősek világnapját