Nagypéntek az egyházi év legcsendesebb napja, amikor Jézus szenvedésére, halálára és sírba tételére emlékeznek a keresztények.
Ezen a napon nem mutatnak be szentmisét a katolikus templomokban, mert maga az “örök főpap, Krisztus az áldozat a kereszt oltárán” – emlékeztet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
A nagypénteki szertartás, az úgynevezett csonka mise három fő részből áll: az igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból, valamint a szentáldozás szertartásából. Ezt este 6 órától az esztergomi bazilikában vezeti Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek.
Az ige liturgiájában felolvassák vagy eléneklik a passiót, Jézus szenvedéstörténetét. A szentbeszéd és a hívek könyörgése után következik a kereszt előtti hódolat: a hívek megcsókolják a feszületet és térdet hajtanak előtte. A szertartás a Miatyánk és az Isten báránya elmondása után az áldozással fejeződik be.
A templomokban délután keresztútjárást tartanak. “A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját” és biztosítja a hívőket arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó, a szeretet győzedelmeskedik a gonosz, a gyűlölet felett – írja az MKPK.
Ezen a napon a katolikus egyház szigorú böjtöt kér a hívektől, a 18 és 60 év közöttiek legfeljebb háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól, valamint 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodniuk kell. A hívek ezzel fejezik ki szeretetüket Jézus iránt.
Címlapfotó: Yasir Gürbüz fotója a Pexels oldaláról
