Magyarból és matekból kell számot adniuk tudásukról a gyerekeknek – erről szól a kompetencia felmérés, amelyet országszerte ma írtak a 6. 8. és 10. évfolyamos diákok. A Fazekas Mihály Általános Iskola tanulóinak nincs mitől tartaniuk: az elmúlt években jócskán az átlag felett teljesítettek.
Sok iskola nem fektet nagy hangsúlyt a felkészítésre és az eredmények figyelembevételére sem, csupán, mint kötelező dolgozatra tekintenek a kompetencia felmérésre, pedig ez építő is lehet a diákok számára. Egyrészt új ismeretekre is szert tehetnek, másrészt tudásukból fakadó önbizalmuk is növekedhet, ha jó eredményt érnek el.
Dunakeszin komolyan veszik
A dunakeszi általános iskolában nem bízzák a véletlenre a sikert, hiszen már hónapokkal korábban megkezdjük a felkészítést az országos megmérettetésre – tudtuk meg Kovács Gábornétól, a Fazekas Mihály Általános Iskola igazgatójától. Itt mindig figyelembe veszik és felhasználják az eredményeket, külön foglalkoznak azokkal a feladattípusokkal, amelyek többeknek okoztak problémát. A siker így nem marad el, hiszen
az országos átlag 500 pont körül mozog, míg a Fazekas diákjai 550-600 pontot szoktak elérni.
A lelkiismeretes felkészítés ellenére vannak olyan évek, amikor gyengébben teljesítenek a diákok, ez nyilván múlik az adott évfolyam diákjainak képességein is.
Az, hogy kinek és miért fontos egy ilyen általános szintmérés, nem teljesen világos az iskolák számára, mindenesetre Dunakeszin a diákok javára igyekeznek fordítani a felmérőt.
Van akinek nehéz, van akinek könnyű
Az Oktatási Hivatal a mostani mérés kapcsán azt közölte, hogy
a feladatlapoknak nem céljuk az, hogy minden tanuló könnyen megoldja az összes feladatot, hiszen az ország legjobb és leggyengébb diákjai is ugyanazt a tesztfüzetet kapják,
és a mérésnek mindegyikükről megfelelően megalapozott eredményeket kell szolgáltatnia. Így nem lehet meglepő, hogy míg egyes tanulócsoportok szokatlanul nehéznek találják a felmérést, mások szerint túlságosan könnyű.
A tanulói kérdőív kérdéseire adott válaszokat az érintettek (szülők, tanulók) hozzájárulása nélkül az iskola nem ismerheti meg, azokat nem kezelheti.
A magyar diákok nem szerepelnek jól ezeken a felméréseken
A magyar diákok összteljesítménye egyelőre elmarad az OECD-átlagtól. A legsúlyosabb helyzet a digitális szövegértés terén van. Itt a magyarok az utolsók között végeztek a magyarok.
A vizsgálat feltárta azt is, hogy Magyarországon 20 százalék a funkcionális analfabéták aránya a 15 éves diákok között, a nagyon gyengén teljesítők aránya pedig 28 százalékra emelkedett a 2009-es 23 százalékról.