A városi pedagógusnap alkalmából két kiváló pedagógus kapta meg az Év pedagógusa díjat, köztük van Gál Erzsébet – vagy ahogy mindenki ismeri, Böbe néni – a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Sportiskola tanára. Neve elismerően cseng minden dunakeszi oktatási intézményben, volt diákjai is szívesen gondolnak vissza rá. Elhivatottsága, kreativitása és rendkívüli munkabírása minden tanévben kiemelkedő eredményeket hoz, idén pedig az önkormányzat egy elismeréssel is díjazta ezért. Vele beszélgettünk arról, mit jelent számára a pedagógusi hivatás.
Tanítványai rendszeresen nyernek országos és városi versenyeken, köszönhetően Böbe néni lelkes és szakmailag magas szintű felkészítésének. Az eTwinning projektjei évről évre nemzeti és európai elismerést kapnak, melyekkel háromszoros országos győzelmet ért el. A fenntarthatóság iránti elkötelezettsége több sikeres pályázatban is testet ölt. Kárpáti Zoltánné igazgató asszony szerint sokat vállal a kötelezőn túl is, legyen szó szabadidős programokról vagy iskolai ünnepségekről. A Diákönkormányzat aktív segítőjeként közösségépítő munkája is meghatározó. Osztályfőnökként is kiemelkedőt nyújtott, hozzájárulva az iskola sporteredményeihez, így többek között neki is köszönhető, hogy a Kőrösi lett az év legjobb sportiskolája.
Erzsébetet, azaz Böbe nénit kérdeztük arról, mi motiválja a tanári hivatásban
„A pályámon a legnagyobb motivációm a gyerekek, a tanítás és a történelem szeretete. Ötödikes koromban döntöttem el, hogy tanár leszek, akkori nagyszerű tanáraimnak köszönhetően. Bár már ennyi év után, gyorsabban fáradok, a munkám a hivatásom, és ez mindig új lendületet ad. Sok hobbim kötődik a hivatásomhoz, mint például a játékfejlesztés. Szeretem a munkám, mert nincs két egyforma gyermek, nincs két egyforma tanóra, a nehézségek ellenére minden nap történik valami pozitív élmény, ami újabb lendületet ad” – vallja a díjazott.
A tanárnőről már olvasóink is hallhattak, amikor az iskola eTwinning sikereiről írtunk. Ezt a programot Péter Ágnes kolléganő ismertette meg Böbével. „Innen is nagyon köszönöm neki, hogy bevezetett ebbe a világba. Immáron kilenc nemzetközi projektben vettünk részt közösen. Egy projekt hosszú és időigényes munkafolyamat, de az évekig csapatunkban maradó gyerekek igazolják, hogy mégis izgalmas, érdekes feladatokkal teli, és egy különleges oktatási élményt ad, nekünk pedig szakmai megújulást.”
Arra a kérdésre, hogy mi a pedagógusi pálya legszebb része, így válaszolt a Postnak: „A pedagógusi pálya legszebb részének azt tartom, amikor diákjaim örülnek a sikerüknek, fejlődésüknek, vagy csak egy hétköznapi tanórának, mert jó volt együtt.”
Interjúnk során a következő pedagógus nemzedéknek is üzent: „A tanári hivatást nem lehet letenni estére sem. Ha a család nem támogat benne, nehéz a pályán maradni. De a legfontosabb gondolat minden leendő pedagógusnak, hogy ne felejtse el, ő is volt gyermek, követett el hibákat, nem biztos, hogy mindig figyelt a jóra intő szóra. Ha emlékszik arra, hogy egy-egy tanárát miért szerette és tisztelte, és eszerint végzi a munkáját, akkor sok ledolgozott év múlva őrá is örömmel fognak emlékezni még a legelső tanítványai is” – mondta bátorításul Gál Erzsébet, a Kőrösi frissen kitüntetett tanára.
