Ma is élénk emlékként él a sportkedvelők szívében Szepesi György frenetikus közvetítése az 1964-es tokiói olimpia egyik legizgalmasabb, óriási feszültséget hozó összecsapásáról, a magyar-szovjet férfi vízilabda-válogatott mérkőzésről. Ki ne emlékezne az utánozhatatlan közvetítésre, arra a hosszú perceknek tűnő másodpercekre, amikor Szepesi György valósággal követelte a kiváló balkezes magyar játékostól, hogy: „Lőj, Dömötör, lőj!” … írja a Dunakanyar Régió.
Köztudott, hogy Szepesi György már életében halhatatlanná tette a legendás felszólításával Dömötör Zoltánt, aki, ha nem is lőtt, hanem ejtett, az ő íveléses góljával nyert a szovjetek ellen 5-2-re, és lett aranyérmes az 1964-es tokiói olimpián a magyar pólóválogatott.
Dömötör Zoltán olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázó, Eb-aranyérmes úszó volt
– Dömötör Zoltán egy igazi legenda, egy ikon volt, aki sajnos 2019. november 20-án, életének 85. évében itt hagyott bennünket – mondta az uszodaavató ünnepség után Csoma Attila önkormányzati képviselő, akitől azt is megtudhattuk, hogy az önkormányzat az ő javaslata alapján választotta az új uszoda névadójának Dömötör Zoltánt.
– Dömötör Zoltán igazi példakép, aki olimpiai és Európa-bajnok vízilabdázó, Eb-aranyérmes úszó volt. Talán kevesen tudják – idézi a legendás vízilabdázó sportkarrierjét –, hogy úszóként kezdte pályafutását, és alig 19 évesen, 1954-ben, Torinóban tagja volt az Európa-bajnokságot nyerő 4×200-as gyorsúszóváltónak. Csak később pártolt át a vízilabdához, ahol úszótudását hasznosítva, ráadásul balkezesként gyorsan a legjobbak közé került.
A válogatottban 116 mérkőzésen játszott, a legnagyobb formában a tokiói olimpián, amikor az aranyérmet bebiztosító gólját is szerezte. Előtte Rómában, utána pedig Mexikóvárosban volt tagja a bronzéremig jutó magyar csapatnak, és tagja volt a Budapesten, 1958-ban, majd Lipcsében, 1962-ben Európa-bajnok válogatottban is. Az Olimpiai Bajnokok Klubjának 2004-től 2012-ig volt elnöke.
Dömötör Zoltán sportpályafutása, életútja példaértékű, olyan egyéniség volt, akinek teljesítménye követendő szép példa a ma ifjúsága számára – jelentette ki Csoma Attila, aki örömét fejezte ki, hogy a Solymáron élő család az első szóra támogatta a város kérését, özvegye és lánya nagy örömmel fogadta, hogy Dunakeszi új uszodáját Dömötör Zoltánról nevezzük el. Boldog vagyok, hogy a család támogatta a kérésünket és az avató ünnepséget is megtisztelték személyes jelenlétükkel – tette hozzá Csoma Attila.
2004-től 2012-ig az Olimpiai Bajnokok Klubjának elnöke volt
– Apuék fantasztikus tokiói győzelmekor négyéves kislány voltam, úgyhogy igazából akkor én még nem fogtam fel, hogy mekkora örömöt szereztek Magyarországnak – osztotta meg velünk a halhatatlan vízilabdázó lánya, Dömötör Erzsébet, aki édesanyjával és az áldott állapotban lévő lányával érkezett az ünnepségre.
– Amikor kezdtem felcseperedni, akkor már a családhoz hasonlóan én is borzasztó büszke voltam apura, és az olimpiai bajnok csapattársaira. Én is állandóan az uszodában voltam, a sport volt az életünk. Egyébként anya és apa is úszott, egy volt az edzőjük, így ismerkedtek meg. Anyu 15 éves volt, apu pedig 18 éves volt, a sport szerelmet szült. A medencében éltünk, a vízilabdázók gyakran engem dobáltak a labda helyett – mesélte Dömötör Erzsébet, aki azt is elárulta, hogy ő is úszóként kezdett versenyszerűen sportolni.
– Tizennégy éves koromig versenyszerűen úsztam, de amikor apu Algériában edzősködött, akkor abbahagytam, mert nagyon alacsony volt az ottani úszósport színvonala. Nem volt értelme versenyszerűen folytatni, ezért másra fókuszáltam, készültem a civil életre – mondta Dömötör Erzsébet, aki édesanyja, az egész család nevében köszönetét és háláját fejezte ki, hogy Dunakeszi édesapjáról, Dömötör Zoltánról nevezte el az új városi sportuszodát.
Dömötör Zoltán özvegye, lánya és unokája Dióssi Csaba polgármester és Csoma Attila önkormányzati képviselő társaságában
– Nagyon nagy megtiszteltetésnek érezzük, hogy apu lehet az uszoda névadója, aminek köszönhetően a legendája tovább él. Anyukám meghatódottságában rendszeresen sír, ha meghallja, ha beszélünk róla. Édesapám is nagyon büszke lenne rá, aki, mint mindig, azt mondaná, hogy szeressük a sportot, ami révén igaz emberek leszünk. Boldoggá tett bennünket Dunakeszi, hogy az országban elsőként neveztek el édesapámról sportlétesítményt. Azt kívánjuk, hogy a dunakesziek szeressék a sportot, az úszást, ami nagyszerű esélyt ad ahhoz, hogy teljes, egészséges életet élhessünk – hangzottak Dömötör Erzsébet megszívlelendő szavai.
