Drahos Veronika dunakeszi atléta, versenybíró gyerekkori álma pár nap múlva beteljesedik, részt vesz egy atlétikai világversenyen. Nem is akármelyiken, hiszen augusztus 19-27. között rendezik meg hazánk történetének legnagyobb sporteseményét, az atlétikai világbajnokságot. Több mint 200 országból 2000 atléta érkezik Budapestre. Drahos Veronika versenybíróként lehet részese ennek az élménynek a vadonatúj Nemzeti Atlétikai Központban, ahol testközelből élheti át a világbajnokság hangulatát. Veronikát a közelgő világverseny kapcsán kérdeztük.
Mikor kezdtél el sportolni?
Gyerekkoromban egyáltalán nem voltam ügyes testnevelésből. Az iskola minden évben szervezett Tatán egy sporttábort, 11-12 éves lehettem, amikor megnyertem egy 4 km-es futóversenyt. Körülöttem mindenki nagyon meglepődött, mivel úgy ismertek, hogy ügyetlen vagyok, hiszen nem jeleskedtem korábban sportteljesítményekben. Ez a győzelem nagyon motiváló volt számomra, hatalmas löketet adott, hogy valamiben én is jó vagyok, ezért elkezdtem futni. Gimnáziumban már komolyabb edzésekre jártam. Már 17 évesen, kissé korán, lefutottam egy maratont. Ekkor küldött el az akkori testnevelő tanárom a TF-re, ahol Molnár Sándor tanár úrhoz kerültem, aki a hosszútávfutók edzője.
Az egyetem és a családalapítás során kimaradt pár év, de tulajdonképpen 30 éve, hogy benne vagyok az atlétika, főleg a hosszútávfutás világában. Idén, azaz 2023 júniusában elvégeztem egy atlétikaedzői képzést is. Komolyabb eredményeket szülés után értem el, amikor leigazolt az akkor még Dunakeszi Vasutas Egyesület, vagyis a jelenlegi VSD. Kétszer nyertem országos bajnokságot maratoni távon csapatban, és szintén csapatban többször álltunk dobogóra félmaratoni távon.
Iramfutóként segíti a többieket
Jelenleg mit sportolsz?
Jelenleg is futok, a Budapesti Sportiroda nagyobb versenyein veszek részt, mint iramfutó. Ez azt jelenti, hogy egy zászlóval futok, amelyen jelölve van, hogy mennyi idő alatt kell beérnem az adott távon. Aki ezt az időt akarja teljesíteni, az mögém áll. Félmaratonon a 2 óra 15 perc vagy 1 óra 45 perces tempó az, amit általában elvállalok, a maratonon pedig 4 óra 30 perces tempót diktálok. Az a feladatom, hogy egyenletesen tartsak egy iramot, ami által teljesíthető a kitűzött idő, és akinek ez megfelel, az beérjen velem a megcélzott idő alatt. Ahhoz, hogy ezt a tempót tudjam tartani, ahhoz szükséges az a 30 év tapasztalat, amit már elértem a futás terén. A sok gyakorlással már kialakult bennem egy belső óra, de természetesen a GPS-órák is segítenek, hogy tartsam a tempót, hiszen kilométerenként tudom ellenőrizni, hogy megfelelő-e az aktuális sebesség.
Olyan tempót kell vállalnom, amiben tudok beszélni, mert futás közben lelkesítem is a futókat, felhívom a figyelmüket, hogy igyanak, locsolják magukat, ha melegük van. Adom az energiát a résztvevőknek, és közben én is töltődöm. Nagyon szeretem az iramfutást, ahol nem én versenyzek, de mégis van egy komoly cél, hogy másoknak segítsek a saját céljaik elérésében. 2 éve, a COVID idején vettem egy országúti kerékpárt, amibe teljesen beleszerettem, így újabban duatlonokon indulok, mint a VSD triatlonszakosztály versenyzője. Idén sikerült megnyernem a Tabon rendezett középtávú duatlon OB-t, ami 10 km futást, 60 km kerékpározást és a végén még 10 km futást jelent.
Hányszor edzel aktívan egy héten?
Jelenleg 3-4 bringaedzésem és 4-5 futóedzésem van, átlagosan 50 km-t futok és 100-120 km-t tekerek egy héten. Amikor a gyermekeim kisebbek voltak, mindezt leginkább kora hajnalban tudtam kivitelezni, most már egyre gyakrabban elmegyek a délutáni órákban is, de még mindig szívesebben edzek kora reggel.
A futás után a bringa lett az új szerelem
Dunakeszin hol biciklizel?
Van egy amatőr közösség, amelynek a neve: Bringások Dunakeszi-Fót-Göd-Vác térségében. A vasútállomáson találkozunk, és innen indulnak az útvonalaink Vác, Szentendre vagy Mogyoród felé. Az országúti biciklizés során sajnos állandó problémák adódnak az autósok és a bringások között. Az országúti biciklizés azért zajlik az országúton, mert nagyon vékony a kereke a biciklinknek, ezért gyorsan haladunk, minimum 25-35 km/h az átlagsebességünk. A kerékpárúton nem lehet ilyen sebességgel haladni, ráadásul ott sok más akadály is hárul elénk. Gyakran bicajozunk Nógrádban vagy a Pilisben is.
Mióta éltek Dunakeszin?
2009-ben költöztünk a városba, amit nagyon szeretünk. Szépen és dinamikusan fejlődik Dunakeszi. Nagy örömömre a sportban is megtaláltam itt a lehetőségeket. A biciklizés mellett tagja vagyok egy amatőr futó közösségnek is. Ahogy fejlődik a VSD, egyre több sportolásra van lehetőség.
Versenybíróként vesz részt a hazai rendezésű világbajnokságon
A futás mellett versenybíráskodsz is? Mikor kezdtél ezzel foglalkozni?
6 évvel ezelőtt, 2017-ben tettem le a vizsgát. Ekkor már tudtuk, hogy Budapesten atlétikai világbajnokságot fognak szervezni. Fiatalkorom óta vágytam arra, hogy világbajnokságon vagy olimpián részt vegyek. Az egyértelmű volt, hogy atlétaként nem fogok tudni kijutni egy világversenyre. Egy ismerősöm bíráskodott, ő ajánlotta, hogy a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen van egy szakmai képzés, tanfolyam ezzel kapcsolatban. Akkor a másodosztályt végeztem el, azóta pedig folyamatosan tovább képeztem magam. 2021-ben az 1-es szintű (TOECS level 1) bírói képesítést is megszereztem. A vb-re célzottan kértek fel, és képeztek ki bírókat, így kerültem én is bele a versenybírói csapatba.
Mikor levizsgáztam, rögtön a rúdugráshoz kerültem bíráskodni. Mivel én futó vagyok, kicsit rosszul esett, hogy nem a futó számokhoz kerültem, ami a legközelebb áll hozzám. Azonban idővel kiderült számomra, hogy a rúdugrás és a magasugrás versenybíró szemmel sokkal izgalmasabb. Rövid időn belül teljesen beleszerettem a rúdugrásba, mivel ez egy nagyon összetett sport. Több képességet igényel: futni is kell, hajlékonynak, rugalmasnak és gyorsnak is kell lenni, és persze nem szabad félni a magasságtól. A rúdugrók nagyon udvarias és összetartó sportolók, egymást is állandóan biztatják és segítik verseny közben is. A világbajnokságon is a magasugrás és a rúdugrás számokban fogok bíráskodni.
A gyerekkori álom
Voltál már az atlétikai stadionban?
Persze, elvittek minket bejárásra, gyönyörű, szinte lélegzetelállítóan szép lett az atlétikai stadion. A bejáráskor még nem volt kész a parkosítás, de azóta az országos bajnokságon is részt vettem, ami a világbajnokság főpróbájaként tekinthető, és nagyon jól vizsgázott a stadion.
Pár nap múlva teljesül a gyerekkori álmod, hogy világversenyen vegyél részt. Izgatott vagy?
Az, hogy Magyarország a főszervező, az nagy szerencse, mert a vizsgámmal még külföldön nem bíráskodhatok, mivel ahhoz még több év gyakorlatra és egyéb vizsgákra lenne szükségem. Természetesen izgatott vagyok, de mindent remekül megszerveztek. Kaptunk egy profi kézikönyvet, amelyben az élő közvetítések miatt percre pontosan le van bontva minden esemény. A vb-n jegyzőkönyvet fogok vezetni, nem egy zászlóval a kezemben fogok bíráskodni, azt még nem mertem elvállalni, de a feladatom így is nagyon izgalmas. A jegyzőkönyvvezető az egyik motorja a versenyeknek, ő jegyzi fel, hogy ki, milyen magasságon szeretne kezdeni, azt ki ugrotta át, jelzi az emeléseket, méri a kísérlethez megadott időt, és szólítja a versenyzőket. A vb-n szinte minden napra kaptam feladatot, mivel a tízpróbában is szerepel rúd- és magasugrás, illetve a hétpróbában is van magasugrás, és persze a férfi és női selejtezők is zajlanak. Óriási öröm számomra, hogy versenybíróként ott lehetek a vb-n, és átélhetem egy ilyen esemény hangulatát egészen testközelből. Lenyűgöző látni, ahogyan versenyeznek ezek a fantasztikus atléták, rengeteg erő és energia szabadul fel ilyenkor.
Esélyek szakmai szemmel
Magyar versenyzők közül kit látsz esélyesnek a vb-n?
A 63 magyar indulóból 32-en szereztek indulási jogot a kvalifikációs lista alapján a vb-re, a rendező ország jogán pedig további 31 atlétát nevezhetett a Magyar Atlétikai Szövetség. Két dunakeszi sportoló is részt vesz a vb-n, az egyik Huller Dani, aki fantasztikus sportoló, nagyon szerény és nagyon szorgalmas. Dani a 800 méteres síkfutásban és a 4×400 méteres férfi váltó tagjaként fog szerepelni. A másik versenyző Szenderffy Dániel hármasugró, aki eddig elsősorban magyar bajnokságokon vett részt, neki elsődleges célja saját egyéni legjobbját megugrani. Óriási sikernek könyvelhető el, ha egy magyar versenyző a saját számában tovább tud jutni a középdöntőbe. Azt gondolom, hogy itthon túl szigorúak a követelmények, hogy csak a dobogó ér valamit. Az atlétika nagyon kemény sport, fantasztikus, ha valaki az első 6-10 közé tud kerülni. Esélyekkel indul Krizsán Xénia Európa-bajnoki bronzérmes hétpróbázónk. Márton Anita súlylökő is esélyes, hogy bekerüljön a legjobb 10-be, és Halász Bence, a világbajnoki bronzérmes kalapácsvetőnk is szerezhet akár érmet is.
Megemlíteném még Herceg Györgyöt, az U20-as Európa-bajnok gerelyhajítónkat, aki nagyon fiatal kora ellenére meglepetésszerűen hatalmasokat dob. Minden idők legfiatalabb magyar férfi gerelyhajítója, aki felnőtt atlétikai világversenyen vesz részt. Gyuri a 25 ország 37 versenyzőjéből a 8. legjobb eredménnyel rendelkezik. Kozák Luca Európa-bajnoki ezüstérmes gátfutónkat is ki kell emelni, ha esélyekről beszélünk, illetve Takács Boglárka rövidtávfutót is. Szabó Nóri, maratonfutó is indul a vb-n, aki idén megdöntötte az évek óta fennálló magyar csúcsot. Nórival régen volt alkalmam együtt is edzeni. Nagy dolognak tartom azt is, hogy Kovács-Garami Katalin, 43 éves, két gyerekes maratonfutó is indul a vb-n. Fantasztikus, hogy ennyi tehetséges magyar atléta vesz részt a világbajnokságon Budapesten.
Mik a további céljaid?
Mindenképp szeretnék a versenybíráskodásban továbblépni, hogy nemzetközi szinten bíráskodhassak, illetve a duatlon sportágban szeretnék még eredményeket elérni. Fontos a számomra, hogy fizikailag karban tartsam magam, a bíráskodásban pedig az olimpia a következő nagy álmom, hogy ott is részt vehessek!
