Milyen lehetőségeket rejt a híres dunakeszi homokos talaj? Milyen praktikák vannak a ligetesítésre? Milyen fafajták élnek meg itt? Mennyi munka volt eddig a repülőtér környékének karbantartása, és tulajdonképpen mit is kell tudni erről a területről? Ezekre a kérdésekre is kerestük a választ Tóth Eszter főkertésszel, tájépítésszel, faápolási szakértővel és Fehér Gábor tájépítészmérnökkel, zöldinfrastruktúra tervezővel.
Eszter, ön csaknem hat éve szépíti, rendezi, tervezi és kezeli a város zöldfelületeit. Ez idő alatt jól kiismerte magát a város sajátos adottságait tekintve, sok tapasztalatot és helyismeretet szerzett. Dióssi Csaba polgármesterrel készítettünk nemrég egy interjút a Dunakeszi Városliget tervezéséről, és azt ajánlotta, önöket is kérdezzük meg a szakmai részletekről. Mielőtt azonban belemegyünk a fafajták és a fenntarthatóság részleteibe, ismertetné, hogy mit lehet tudni a repülőtér és környékének kialakulásáról?
Tóth Eszter: Igen, persze. A dunakeszi repülőtér területén az 1800-as években majorsági földek voltak, a második világháború előtt pedig a lóversenypályához tartozott.
Itt is karámok és épületek álltak, majd az 1944-es év végén a németek a háborúban kis teljesítményű gépek felszállópályájának használták. A repülőtér történetében az oroszok Budapestért folytatott harca hozta az egyik legnagyobb változást. A sebtében végrehajtott tereprendezésre – ekkor lett sík a terület – a helyi lakosság munkáját is igénybe vették, amelynek eredményeképpen 1945. január 9-én már le is szálltak az első könnyű bombázók, repülőegységet telepítettek a területre, innen bombázták a budai várat is.
A háború után repülőiskola, szerelőműhelyek, hangárok épültek a területre. Az 1950-es évekre alakult ki a tréningtelep és a repülőtér mai határa. Később elkezdték a “kukacbombázók”, azaz a permetező repülőgépek gyártását és a pilóták képzését a területen, ez egy kertészeti szempontból érdekes adalék.
Fehér Gábor: Sok helyen olvassuk, hogy többen a reptéri “ősgyepet” féltik, de a terület kialakulása és a nemrég megvizsgált talajszelvény is azt támasztja alá, hogy itt nem beszélhetünk ősgyepről. Az itt lévő gyepterület olyan, amelyet természetvédelmi szempontból is érdemes figyelembe venni a fejlesztések során.
T.E: Ezt az önkormányzat meg is teszi. A terület ökológiai értéke megőrizhető, ha a városfejlesztés során figyelünk az élőhelyek védelmére és a zöldfelületek körültekintő kialakítására – teszi hozzá a város főkertésze.
Bár a kialakulása nem túl romantikus a háború és a kényszermunka árnyékában, mára mégis a dunakesziek kedvelt helyszíne ez a környék. Rátérve az önök szakterületére: milyen természeti adottságok jellemzik ezt a területet?
T.E.: A terület jelenleg is repülőtérként funkcionál, 2003 óta az önkormányzat tulajdona, ekkortól a Nemzeti Ökológiai Hálózat része. A Lóversenypálya – Tréningpálya a Magyar Állam tulajdonában van, a téli pálya területe pedig magántulajdonban. Míg a lóversenyzésre használt területek helyi jelentőségű természetvédelmi területek, a repülőtér területe nem az.
F.G.: Egyik terület sem Natura 2000-es terület. A repülőtér területe a Kb-SP/2 övezetbe esik, ami azt jelenti, hogy nagy zöldfelület-igényű sportolási rendeltetésű terület. Az övezetbe rekreációs, szabadidős, sportolási rendeltetésű, vendéglátási és a terület fenntartásához szükséges építmények helyezhetők el, ami azt jelenti, hogy mosdó, játszótér, tornapálya alakítható ki a területen.
T.E: Az ökológiai hálózat magterületének övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, ez soha nem is volt szándéka egyik önkormányzatnak sem, emellett a közlekedési és energetikai infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával jelölhetők ki és helyezhetők el.
Mondana erre egy gyakorlati példát?
Az ilyen területekre például csak vízáteresztő burkolatú sétány alakítható ki – említi Gábor.
Miben rejlik a terület varázsa?
T.E.: Ami miatt nagyon sokan szeretik, az igazából a nyitott tágas tér élménye, a tér csodája, a feltáruló kilátás a budai hegyekre és a Megyeri hídra. Ez a ligetes, fákkal tűzdelt terület kialakításával sem változik meg, hiszen maga a liget az ökologikus fenntartás miatt szintén tágas és szellős lenne az egész rét egy pici szeletén.
F.G.: A terület varázsát az ürgeállomány is adja, de érdemes ez ügyben is tiszta vizet önteni a pohárba. Az ürgékre jelenleg nagy veszélyt jelentenek a repülőtér területén szabadon engedett kutyák, megfogják, kiássák őket az ürgelyukból. A ligetben kialakítani szánt úgynevezett szabad kutyasétáltatós rész ezen is segítene, hiszen ahogy a repülőtér használata a repülősök számára biztonságosabbá válik, úgy az ürgék számára is – tisztázza a szakember.
Hogy miért homokos a talaj, milyen növények ültethetők erre a területre és milyen közparkokhoz lehet hasonlítani az elképzelt ligetet, azt a következő részben tesszük közzé.
