Minden közösség – legyen az egy iskola, civil egyesület vagy település – büszke arra, aki emberi helytállásával segíti, támogatja a közös célok megvalósítását. A dunakeszi polgárőrök közössége ilyen személyiségnek tartja Dióssi Csabát, aki – amikor a kilencvenes évek elején családjával Dunakeszit választotta lakóhelyéül – új munkája mellett igyekezett közösségi feladatot is vállalni.
Mindig elkötelezettje volt a közösségi munkának, amit – többek között – a helyi polgárőrségben talált meg, amelynek immáron több mint másfél évtizede tagja. A Dunakeszi Városi Polgárőrség szóvivőjeként tájékoztatta a lakosságot, népszerűsítette a szervezet tagjainak önzetlen tevékenységét, akikkel jó közösségben tudtak együtt dolgozni a város javára. A közmegbecsülésnek örvendő szervezetben olyan nagyszerű polgárőrtársakkal végezte önzetlenül vállalt társadalmi tevékenységét, mint pl. Kiss István, Vér Imre, Kajbán Sándor, Lengyel Péter, Papp József, Gáspár József. Polgárőrtársai szerint Dióssi Csaba egyik elismerésre méltó helytállása abban nyilvánult meg, hogy felvállalta az éjszakai szolgálatokat is, melynek egyik „eredménye” – amit polgármesterként napjainkban is remekül hasznosít – hogy apró részletességgel megismerte Dunakeszi település szerkezetét, kiépítettségét és fejlettségét. Az évek során előbb önkormányzati képviselőként, majd immár újraválasztott polgármesterként – 2010-2014. között országgyűlési képviselő- ként – is segítette és napjainkban is támogatja a polgárőrség munkáját. A törvényi elő- írások nem teszik lehetővé, hogy polgármesterként aktívan vegyen részt a polgárőrség munkájában, ám városvezetőként támogatja Dunakeszi közbiztonságának megőrzését segítő, a rendezvények biztosítását magas színvonalon ellátó polgárőrök mindennapi tevékenységét. Dióssi Csaba több mint másfél évtizedes aktív polgárőr tevékenysége elismeréseként a Polgárőr Érdemkereszt Arany fokozata kitüntetésben részesült, melyet május 30-án, Százhalombattán vehetett át a Pest Megyei Polgárőr Szövetség közgyűlésén.
Vetési Imre
Forrás: Dunakanyar Régió
Fotó: Lengyel Péter
