A Székelykeresztúr és Dunakeszi közötti testvérvárosi együttműködés egy szép barátságból szökkent szárba, és úgy tűnik, ez a mostani fiatalok, sőt a felnőttek kapcsolatait is meghatározza.

Szombaton is gazdag programkínálattal, és jó hangulatban folytatódott a testvérvárosi napok rendezvénysorozata. Reggel Szlobodnyik Gábor természetfotóiból rendezett kiállítást nyitották meg, majd író-olvasó találkozón vehettek részt az érdeklődők, melyen a testvérvárosban lakó fiatalok is megismerkedhettek a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskolában tanító írónővel, Döme Barbarával, aki a gyermekkönyvét mutatta be. Ezt követően pedig izgalmas kalandozásra hívták a fiatalokat Dunakeszi történelmi helyszíneire, mely után vetélkedőt is tartottak. Végül a programsorozatot a Városi Néptánc Gála zárta, ahol már profi táncosok produkcióit élvezhették azok, akik ellátogattak a Radnóti Miklós Gimnázium aulájába.

IMGP4895

A testvérvárosi kapcsolatok bőséges programkínálata arra hivatott, hogy felelevenítsék az erdélyiekkel közös múltat, valamint hagyományt ápoljanak, sőt, új tradíciók születésének is teret ad, úgy, mint a sportmérkőzések, közös táncházak. De ilyen az idei évben elsőként átadásra kerülő emlékplakett, melyet azok kapnak, akik sokat tesznek, tettek a két város jó kapcsolatának ápolásáért. A plakettet Lengyel István szobrászművész tervezte és két összefonódó törzsű, de közös gyökerű fát ábrázol, alatta pedig a két testvérváros háztetői látszódnak. Hátoldalán egy szép idézet szerepel: „Mikor a fivérek összedolgoznak, a hegyek arannyá változnak.”

Ezt a gyönyörű plakettet kifejezetten erre az alkalomra tervezték
Ezt a gyönyörű plakettet kifejezetten erre az alkalomra tervezték

Mindemellett azonban van még egy csoda, amit tartogat ez 20 éves hagyományra visszatekintő esemény, mégpedig az, hogy a színvonalas programok mellett új emberi kapcsolatok is születnek. A székelykereszttúri Petőfi Sándor Általános Iskolából ideérkező gyermekeket dunakeszi családok fogadják, és azalatt a pár nap alatt, míg ők Dunakeszin vannak, velük is élnek.

A diákok között felbukkant egy csillogó szemű fiatalember, aki elárulta, ő már nyolc éve népi táncol, de a testvérkapcsolati programból is kiveszi a részét.

Mi is fogadunk erdélyi gyerekeket, immár harmadik éve – mondta a Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola diákja, aki egy háromgyermekes család tagja.

Tavasszal, kora nyáron mi megyünk Székelykeresztúrra, ilyenkor ősszel pedig mi látjuk vendégül őket. Nemcsak közöttünk, de a szüleink között is jó kapcsolat kezd kialakulni, tartják a kapcsolatot telefonon is, és nem csak ilyenkor, hanem év közben is. Olyannyira jó viszony kezd közöttük kialakulni, hogy meg is beszélték: idén nyáron egész családostul kimegyünk hozzájuk és náluk fogunk nyaralni” – mesélte lelkesen a Dunakeszi Postnak.

A programot szervező pedagógusok közül többen elmondták: ezekre a napokra visszalátogatnak a már elballagott, régi diákjaik is, akik könnyekkel a szemükben fogadják a rég nem látott barátaikat, akiket a testvérvárosi kapcsolatok révén ismertek meg. És nem csupán barátságok, olykor szerelmek is születnek, melyek az ifjú koruk és a nagy földrajzi távolság révén sokszor ugyan ellobbannak, azonban örök emléket hagynak a szívekben.

 

kormany tamogatas

A 2016.10.13-2016.10.16. között az önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő két napos testvérvárosi programsorozat „Közös múltunkra emlékezünk” címmel a Bethlen Gábor Alap 700.000.- Ft-os támogatásával valósul meg a Kőrösi Iskolában, a VOKEJAMK-ban és Dunakeszi történelmi helyszínein, a székelykeresztúri Petőfi Sándor Általános Iskola részvételével.

Előző cikkAmikor csak egy gólt kaptak a széchenyisek
Következő cikkEgy örök barátság, mely Dunakeszi napjait is meghatározza