A nevelési év végéhez közeledve több óvodába is ellátogattunk, hogy megnézzük, pontosan mi is zajlik az úgynevezett tehetségműhelyekben. Őszinték leszünk, cuki dalokra és pár ügyesebb rajzra számítottunk. Amit viszont láttunk, az ennél jóval több volt. Felkészült, odaadó műhelyvezetőkkel, alapos ismeretekkel rendelkező gyerekekkel, összetett, ötletes koreográfiákkal és valódi tehetséggondozással találkoztunk. Fürkésznek, mesélnek, táncolnak és alkotnak a dunakeszi óvodások a tehetségműhelyekben. A DÓHSZK óvodai szakmai igazgató-helyettesét, Kocsisné Mirkovszki Juditot kérdeztük arról, hogyan is zajlik a tehetséggondozás a dunakeszi óvodákban.
Kezdjük az alapoknál. Honnan indult a tehetséggondozás gondolata?
Nevelőtestületünk nagyon fontosnak tartja a tehetséggondozást.
Valljuk, hogy mindenki tehetséges valamiben.
Éppen ezért a tehetség hosszú távú nevelése szempontjából rendkívül fontosnak tartjuk a kora gyermekkori fejlesztést annak érdekében, hogy idejekorán ne szűküljön be a gyermekek érdeklődése. A 2010-2011-es nevelési évtől az Eszterlánc Óvodában bevezettük a tehetséggondozó programunkat. Eleinte kísérleti jelleggel. A pozitív tapasztalatok hatására a 2012-2013-as nevelési évtől minden tagóvodánk bekapcsolódott a tehetséggondozó programba.
Milyen területeken dolgoznak a gyerekekkel?
Több területen folyik a tehetséggondozás. Az óvoda méretétől és kapacitásától függ leginkább, hogy milyen és mennyi tehetségműhely indul. A gardneri tehetségterületeket adaptáljuk. Ez alapján a tehetségígéretek beazonosítása és gondozása az alábbi tehetségterületek mentén történik:
- Nyelvi tehetségterület: meseműhelyek, anyanyelvi játékok műhelye, nemzetiségi nyelvi műhelyek.
- Zenei tehetségterület: énekes, ritmusos, hangszeres, zenei képességfejlesztő műhelyek.
- Térbeli-vizuális tehetségterület: képalkotással, plasztikai munkával, kézimunkákkal foglalkozó, terek komponálásával foglalkozó műhelyek.
- Testi-kinesztetikus tehetségterület: sport és egyéb mozgásos tevékenységműhelyek, népi játékok, dalos játékok, táncházas-táncos lehetőségek.
- Logikai-matematikai tehetségterület: logikai játékműhelyek, kreatív műhelyek.
- Természeti tehetségterület: környezetünk felfedezésének műhelyei.
- Interperszonális és intraperszonális képességek fejlesztése: e két terület szervesen beépül az óvodai tevékenységbe, ebben átfogóan minden gyerek részt vesz, hiszen csakis a cselekvések során, tevékenységbe ágyazva fejleszthetők.
Fel kell tudni ismerni a tehetségeket
Hogyan történik a tehetségek beazonosítása?
Először az óvodapedagógusok a szülőkkel közösen kitöltik az anamnézist, az óvónők pedig már a gyermekcsoportba való befogadás alatt megfigyelik a gyermekek személyiségjegyeit, valamint azt, hogy van-e a gyermeknek átlagon felüli adottsága. Ezeket rögzítik, ezek jelentik a kiindulópontot. Ha az óvodapedagógusok olyan gyermekekkel találkoznak, akiknek valamilyen területen speciális, átlagon felüli adottsága van, azt regisztrálják. Ezekkel a gyerekekkel integrált formában elkezdhetik az egyéni tehetséggondozást, elsősorban játéktevékenység közben. Ezt követően az óvodapedagógusok egyéni beszélgetés alkalmával a szülőknek tájékoztatást tartanak a gyerekek személyiség-fejlettségének jellemzőiről, beszámolnak az egyéni fejlesztés módjáról, tapasztalatokról.
Ami konkrétan a műhelyeket illeti, először is első lépésként az 5 éves korú gyermekek tehetségazonosítása történik meg, majd csoportonként összesítik az óvónők, hogy hol, milyen adottságú gyerekek vannak. Ez alapján kezdődhet meg a tehetséggondozó teamek vezetőivel a konzultáció. A műhelyvezetők a beválogatott gyermekek szüleinek tájékoztatást adnak, majd az éves program alapján egész évben zajlik a műhelymunka, a tehetségek kibontakoztatása.
A szülők milyen módon kapnak tájékoztatást a gyermekük elért eredményéről?
A gyermekekről év végén értékelés készül, amit a szülők is megismerhetnek. Ezen kívül a műhelymunka a gyerekek, a szülők és az intézményvezető jelenlétében közös rendezvénnyel zárul. Ezen vettek részt önök is, ahol láthatták, hogy valóban minden gyermek tehetséges valamiben.
Önként vállalják a dunakeszi óvónők a feladatot
Mi alapján választják ki a műhelyvezetőket?
Nagyon lényeges, hogy nem mi választjuk a vezetőt, hanem jelentkezési alapon működnek a műhelyek.
Ez azért fontos, hogy a pedagógus valóban szeresse az adott területet, és hogy legyen valamilyen képessége vagy többlettudása a témával kapcsolatban.
Például szakvizsgája. Szerencsére a dunakeszi óvónők lelkesek, és szívesen adják át tudásukat ilyen módon is a gyerekeknek. Van közöttünk környezetgazdálkodási mérnök, néptánc és népi gyermekjátékok témában szakvizsgázott vagy népi mesterségekkel foglalkozó óvodapedagógus is.
Miből finanszírozzák a műhelyek anyagköltségeit?
Annak idején voltak idevonatkozó pályázatok, de ezek hiányában jelenleg az önkormányzat támogatásával, az óvoda költségvetéséből finanszírozzuk a műhelyek működését. Nem kell hatalmas költségekre gondolni, hiszen a legtöbb műhely olyan eszközigénnyel rendelkezik, amivel a tagóvodák alapvetően is rendelkeznek, hiszen a mindennapi tevékenységek során is igyekszünk minél szerteágazóbb foglalkozásokat tartani a gyerekeknek. A néptáncosoknál a ruhák jelentenek talán szignifikáns plusz kiadást, de szerencsére biztosítja a város az ehhez szükséges forrást.
