Ahogy arról korábban írtunk, Dióssi Csaba, Dunakeszi polgármestere felkérést kapott, hogy vegyen részt a Kecskeméten rendezett Családbarát Települések Expón, és tapasztalataival segítse más városvezetők munkáját. Szó esett mikromenedzselésről, egy újfajta szemléletről és arról, Dunakeszin hogyan gondolkodnak a családokról. A rendezvényről kérdeztük Dióssi Csaba polgármestert.
“Nagyon sok fiatal választotta otthonának Dunakeszit, itt alapítottak családot. Sokak számára döbbenetes, de a város lakosságának 22%-a 18 év alatti. Ebből adódik az, hogy Dunakeszin a gyerekekhez kapcsolódó kérdések fontos központi kérdések a mi életünkben, mert szinte minden családban van itt gyerek vagy unoka. Én egyébként is alapból úgy gondolom, hogy a családok életében a gyerek a központi, meghatározó kérdés” – kezdte a beszélgetést Dióssi Csaba.
A szervezők azt említették, hogy sok jó gyakorlatot, egy újfajta szemléletmódot látnak itt, Dunakeszin. Ön szerint mire gondoltak?
Együtt dolgozunk a lakossággal. Ami a dunakeszieknek fontos, nekünk is az. A tétlenkedés nem Dunakeszi stílusa, amire szükség van, azt megcsináljuk. Ha egy országos problémával találkozunk, akkor arra helyben keresünk megoldást. A többi agglomerációs településsel ellentétben mi nem lemaradtunk, hanem megelőztük a népességszám-növekedést. Ma már egy jól működő településen szerintem alapvető, hogy az önkormányzat elegendő férőhelyet biztosít a nevelési, oktatási intézményekben, babaköszöntő csomagot ad át és családi programokkal készül. Dunakeszi ennél többet is tesz. Egy sikeres város működtetéséhez másfajta gondolkodás kell, ahol közös dolgainkról közösen döntünk.
Ez mit jelent a gyakorlatban?
Sokszor ér minket az a vád, hogy a dunakesziek el vannak kényeztetve. Nekünk az a célunk, hogy itt minden generáció jól érezze magát. Hogy otthonuk legyen a városunk. Ezen belül is gyerekcentrikus város vagyunk, és ez minden területen megnyilvánul, az oktatás, a sport, a közösségi rendezvények, a közösségi élet területein. Például amikor másfél évvel ezelőtt megalkottuk a Játszótérfejlesztési Programunkat. Mostanra 23 menő játszótér van a városunkban, és ezeket az itt élő családokkal egyeztetve alkottuk meg. Mert szerintem az nem elég, hogy van egy jó játszótér. Az a játszótér legyen olyan, amilyenre valóban vágynak a gyerekek.
Ezért tervezik egy integrált játszótér létrehozását is?
Más agglomerációs települések azzal küzdenek, amit nekünk már sikerült megoldani. Ezek után szerintem törvényszerű, hogy megnézzük, kik azok még, akiknek segítségére lehetünk. Így lett bölcsődétől az iskoláig SNI-képzés a városban, és most szeretnénk, ha a sérült gyermekeket nevelő családok a szabadidejükben is megtalálnák a számukra megfelelő időtöltést, ezért szeretnénk integrált játszóteret építeni.
Úgy hallottuk, hogy szeret mikromenedzselni. Ez valóban egy polgármester feladata? Hogy bírják a kollégák?
Valóban szokott az a vád érni, hogy mikromenedzselek. El kell ismernem, hogy van olyan, hogy túlságosan belefolyok részletkérdésekbe, amire már talán nincs is idő, de én szeretek foglalkozni vele. Megyek haza, de még befordulok a játszótérre, és megnézem, hogy halad a tűzoltós vár építése, vagy észreveszem, hogy milyen eszközt kell kijavítani és jelzem a főkertésznek. Ez nekem inkább a jó gazda gondossága mentalitás. Vagy a városban autózva látom, valami hiányzik egy frekventált közterületről, és ezt jelzem a kollégáim felé. Ha ezt jelenti a mikromenedzselés, akkor igen, büszkén vállalom, mert ez nekem a kiemelt odafigyelést jelenti.
Ez a Dunakeszi titok – a Családbarát EXPO vendégeként számoltam be városunk erősségéről. #MŰKÖDŐKÉPESSÉGEz a Dunakeszi titok – a Családbarát EXPO vendégeként számoltam be városunk erősségéről. #MŰKÖDŐKÉPESSÉG
Közzétette: Dióssi Csaba – 2024. április 26., péntek
A teljes expó anyagát értelemszerűen nem tudjuk bemutatni. Összefoglalná, mit tanácsolt a résztvevő polgármestereknek?
Hány órája van? Viccelek, igyekszem tömören fogalmazni. Szerintem 4 dolog kell ahhoz, hogy családbaráttá váljon egy település:
- Mérjék fel az igényeket, hallgassák meg a lakosságot, nem önmagában a fejlesztésért fejlesztünk, hanem a lakosságért.
- Kell egy csapat, egy jó “szakembergárda” és olyan képviselők, akiknek szintén fontos az, hogy a település tényleg jó hely legyen.
- Vízió nélkül nincs értelme semminek: él egy kép bennem, hogy milyen az a nagyon jól működő város, amiben szeretnek nyugodtan élni az emberek. Ezért dolgozunk. Praktikus, jó ötletek kellenek, amiket meg is tudunk valósítani. Nem ideológiai alapon hozunk döntéseket, hanem logikai alapon.
- Nagyon fontos, hogy a városvezetők szeressék azt, amit csinálnak és akkor a lakosság is hinni fog nekik” – foglalta össze Dióssi Csaba polgármester.