Mutatjuk a több mint 7 órás közmeghallgatás főbb témáit

Dunakeszi Város Önkormányzata július 23-án tartotta az idei közmeghallgatását a diáknegyedben található IV. Béla Király Gimnázium előadótermében. A helyszínt azért választották, hogy minden érdeklődő számára biztosítani tudják a részvétel lehetőségét. A csaknem hét és fél órán át tartó közmeghallgatáson elsőként a város egyik legaktuálisabb ügye, a Hunyadi út meghosszabbítása és az ahhoz kapcsolódó kérdések kerültek napirendre. A résztvevők először ezt a témát járták körül részletesen, majd számos más, a városlakókat érintő kérdés is szóba került.

A felvetések között szerepelt a Fóti út felújítása, a tervezett dunakeszi tűzoltóság helyzete, a Kápolna utca, az Iskola utcai parkoló, az ökoudvar, a Tőzegtavak körül élők helyzete, valamint a közmeghallgatás végén több olyan egyedi ügy is napirendre került, amelyek egy-egy ingatlan vagy telek tulajdonosait érintették.

Összefoglaljuk a közmeghallgatás legfontosabb témáit, a teljes, több mint hétórás közmeghallgatás visszanézhető a Telekeszi TV Facebook-oldalán.

Tűzoltóság

A közmeghallgatáson a helyi tűzoltóság ügye is napirendre került. Felvetették, hogy egy több mint 43 ezer lakosú városban jogos elvárás lenne egy saját tűzoltóőrs működése, ráadásul ezt logikus lenne a rendőrséggel és a mentőállomással összevonni. A városvezetés tájékoztatása szerint jelenleg riasztás esetén a Dunakeszi–Fót Aqua Önkéntes Tűzoltó Egyesület, illetve a budapesti hivatásos tűzoltók érkeznek a helyszínre. Elhangzott, hogy a fővárosból érkező egységek esetenként korlátozott helyismerettel rendelkeznek, ami késleltetheti a beavatkozást. Az önkormányzat tervei szerint a helyi tűzoltóőrs a rendőrkapitányság területén kapna helyet, ezzel kapcsolatban a tervezés elindult.

A polgármester ismertette azt is, hogy a legutóbbi megkeresésükre nemrég érkezett válasz az illetékes minisztériumtól. Ebben az szerepel, hogy a döntéshozók a jelenlegi ellátórendszert elegendőnek tartják, mivel a Dunakeszi–Fót Aqua Önkéntes Tűzoltó Egyesület és a budapesti hivatásos tűzoltóságok együttes kapacitása szerintük biztosítja a város ellátását. A városvezetés ugyanakkor jelezte, hogy továbbra is szorgalmazza egy helyi tűzoltóőrs létrehozását, és ennek érdekében a legutóbbi egyeztetésen dr. Miskolczi Orsolya országgyűlési képviselő közbenjárását is kérte.

Kápolna utca

A Kápolna utcával kapcsolatban felmerült, hogy nem lenne biztonságos az út megnyitása. Az ezzel kapcsolatban adott válasz nagyjából megegyezik a korábbi cikkünkkel, erről itt olvashatnak bővebben. A jelenlegi helyzet, hogy a bíróság Dunakeszi javára döntött, és kötelezte a Kincsem Nemzeti Kft.-t a kapu megnyitására, valamint a közterület önkényes lezárása miatt jelentős közterület-használati díj megfizetésére. A döntésnek eleget téve a kft. elbontotta a kaput. Az önkormányzat a bírósági igazuk ellenére is a békés, megnyugtató megoldások híve. Párbeszédet kezdeményezett és megállapodott, hogy fél évig zárva tartják az utat annak érdekében, hogy sikerüljön minden fél számára elfogadható megoldást találni. Cél, hogy a terület szélén haladó alternatív út épülhessen meg.

Fóti út

A Szent István út rekonstrukciója mellett az elmúlt időszakban a Fóti út felújítása is folyamatosan napirenden volt a lakossági kommunikációban. A Szent István út munkálatainak befejezésével pedig egyértelműen a Fóti út rendbetételét várják leginkább a helyiek. Fontos, hogy az út nem önkormányzati tulajdonú, hanem a Magyar Közút Nonprofit Zrt. kezelésében lévő állami út. Abban a városvezetés is egyetértett, hogy rendkívül időszerű már a felújítása, de ennek csak akkor van reális esélye, ha egyben a csapadékvíz-elvezetés is teljes körűen megvalósul, és az árkok helyett zöldfelületet és parkolókat alakítunk ki. Nem egyszerű újraaszfaltozásra lenne szükség, mint a Kossuth Lajos utca vagy a Rév út esetében volt, hanem részleges alépítmény cserére.

A Fóti út felújítása rendkívül nagy volumenű beruházás: a teljes útszakasz rekonstrukciója több milliárd forintos fejlesztést igényel, amelynek finanszírozása meghaladja egy önkormányzat lehetőségeit és költségvetését. A beruházás megvalósításához szükséges forrás biztosításán jelenleg az illetékes állami szervezet dolgozik. A polgármester szerint az elmúlt években megvalósult állami útfelújítások esetében a korábbi országgyűlési képviselő közreműködött a fejlesztési források megszerzésében. Ennek kapcsán a városvezetés arra kérte a közmeghallgatáson jelen lévő helyi Tisza Sziget szerveződés tagjait, hogy a lehetőségeikhez mérten ők is támogassák a szükséges források megszerzését célzó egyeztetéseket, ahogyan dr. Miskolczi Orsolya országgyűlési képviselőtől is ezt várják.

Hunyadi út meghosszabbítása

A lakosságot elsősorban az érdekelte, valóban indokolt-e a szakasz megépítése, milyen hatással lesz az élővilágra, és mely városrészek lakosságát érinti pozitívan és negatívan. A két órát felölelő téma tárgyalásakor elhangzott a polgármester részéről, hogy minden lakossági felmérés azt mutatja, hogy a dunakesziek számára a legfontosabb fejlesztési feladat a közlekedés és a közutak állapota. Ezt tetézi, hogy az elmúlt 20 évben megkétszereződött az autós forgalom az agglomerációban, ezért az önkormányzat csomópontok építésével és átépítésével igyekszik hatékonyabbá tenni a közlekedést a településen. A város területén új utakat gyakorlatilag már nem lehet kialakítani, ehelyett több helyen elkerülő utakat alkalmaztak, ilyen volt például az Alagimajori elkerülő út vagy a 2-es főutat és az M2-t összekötő szakasz. A Hunyadi utca tervezett meghosszabbítása és kerékpárúttal való kiegészítése jelentős részben a mező szélén húzódó kőszórásos homokút leaszfaltozását jelenti, ami a megnyitás után csökkentené a környező utcák megnövekedett átmenő forgalmát.

Volt, aki azt kifogásolta, hogy erről nem lehetett korábban tudni, amire a városvezetés kifejtette, hogy a fejlesztés terve a diáknegyed építése óta szerepel a város költségvetésében, miután a lakossági fórumon az ott élők kifejezetten kérték az utcáik tehermentesítését. Szerepel a Dunakeszi Vízióban, az új városi térképen is, de a 2024-es polgármesteri és képviselői választási szóróanyagokon is találkozhattak már vele a lakosok. Ezen kívül téma volt a diáknegyed szervezett bejárásain is: a több mint 30 alkalommal tartott bejáráson összesen 3000 ember vett részt, itt is ismertetésre került az út terve. Nemcsak az út ellenzői szólaltak fel, hanem azok a lakók is, akik támogatják a beruházást. Többen jelezték, hogy a korábbi tájékoztatások alapján 2026 tavaszára várták az elkerülő út megépülését, ezért örülnek annak, hogy a fejlesztés végre az építési szakaszba érkezett. Hozzátették, hogy a korábbi lakossági fórumokon is részt vettek, ahol emlékeik szerint nem hangzottak el olyan kifogások, mint amelyek most a közmeghallgatáson felmerültek. Szerintük a városnak nagy szüksége van az új útszakaszra, ezért mielőbbi megvalósítását várják.

A polgármester és Nyíri Márton alpolgármester válaszukban kifejtették: az új út több városrésznek is érezhető könnyebbséget hozna. Tehermentesítené a Béke úti csomópontot, az aluljárót, a Tábor utca – Klapka utca kereszteződést, valamint a Madách lakópark és a környező utcák, illetve a régi banktelep közlekedését is. Az alpolgármester emellett táblázatokkal és konkrét intézkedésekkel ismertette az önkormányzat átfogó zöldítési programját – mint mondta, látható, hogy nem ezen spórol a város.

Kereskedelmi, gazdasági övezet besorolása

A közmeghallgatáson hosszasan kellett tisztázni, hogy a terület kereskedelmi, gazdasági övezetté történő átminősítése nem új keletű döntés, és nem a nyilvánosság kizárásával zajlott. A folyamat 2022-ben indult és 2024-ben zárult le, ez idő alatt pedig hat alkalommal került a képviselő-testület elé. A testület mind a hat alkalommal támogatta az átminősítést, a szavazások során összesen 90 voksból mindössze kettő volt ellenszavazat. Az önkormányzat hangsúlyozta, hogy egy város működésének egyik legfontosabb bevételi forrása a helyi iparűzési adó, amelynek tekintetében Dunakeszi jelentős lemaradásban van a környező településekhez képest. Ez hosszú távon kevesebb forrást jelentene az iskolák, az egészségügyi ellátás, a zöldfelületek fejlesztése, az úthálózat korszerűsítése és a közösségi beruházások számára.

Az alábbi konkrétumok derültek ki a témában: a tervezett útszakaszra teherforgalmat nem engednek, sőt, a környező lakóutcákból is ki lesz tiltva. A kereskedelmi és gazdasági övezet kizárólag a 2-es főutat az M2-es autóúttal összekötő útról lesz megközelíthető. Beruházó jelenleg még nincs, ugyanakkor az önkormányzat és a helyi építési szabályzat garanciát vállal arra, hogy veszélyes üzem, veszélyes anyagokat tároló raktár vagy jelentős zajterheléssel járó vállalkozás nem települhet a városba.

Ökoudvar

A közmeghallgatáson elhangzott, hogy a dunakeszi házhoz menő lomtalanítás mindaddig biztosan megmarad, amíg a szolgáltatást a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. végzi. A társaság a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. alvállalkozójaként látja el a feladatot, a fővállalkozó pedig a szerződést jelenleg évről évre meghosszabbítja. Ugyanakkor felmerült az a kérdés is, hogy mi történne, ha a MOHU a jövőben mégsem hosszabbítaná meg a megállapodást. Ebben az esetben olyan, Dunakeszin régóta működő és országosan is ritkaságnak számító szolgáltatások kerülhetnének veszélybe, mint a házhoz menő lomtalanítás, amely sok esetben akár egy telefonhívással is igényelhető, valamint a Speciális Lakossági Hulladékgyűjtő Pont, vagyis az ÖKO-udvar működése.

Az önkormányzat tájékoztatása szerint ennek elkerülése érdekében a Dunakeszi Közüzemi Nonprofit Kft. minden évben olyan ajánlatot tesz a MOHU számára, amely elősegítheti az együttműködés folytatását. Céljuk, hogy a szerződés hosszú távon is fennmaradjon, és a dunakeszi lakosok továbbra is igénybe vehessék a megszokott, jól működő hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat.

Ifjúsági ház

A Keszi Klub vezetője a közmeghallgatáson arról kérdezte a városvezetést, hogy mikor valósulhat meg a régóta tervezett ifjúsági ház. A válasz szerint a diáknegyed megépülésével évente mintegy 1500-zal nő azoknak a diákoknak a száma, akik Dunakeszin töltik a mindennapjaikat. Számukra, valamint a város többi fiatalja számára egy olyan közösségi teret szeretnének létrehozni, ahol találkozhatnak, közösséget építhetnek, illetve szervezett programokon és kulturális eseményeken vehetnek részt.

A tervek szerint a modern ifjúsági közösségi tér a régi rendőrség épületében kapna helyet, amely 2015-ben került az önkormányzat tulajdonába. A fejlesztés előkészítése már előrehaladott állapotban van: pályázati forrásból megtörtént az épület egy részének bontása, valamint elkészültek a felújításhoz és a bővítéshez szükséges engedélyes és kiviteli tervek is. A városvezetés szerint az ősszel meghirdetendő Közösségi Költségvetés jó lehetőséget teremthet arra, hogy megkezdődjön az ifjúsági közösségi tér kialakítása.

Városliget

A közmeghallgatáson arra is rákérdeztek, mikor ismerhetik meg a lakosok a tervezett Dunakeszi Városliget részleteit. Dióssi Csaba polgármester elmondta, hogy a repülőtér szélén kialakítani tervezett közpark koncepciója még előkészítés alatt áll. Mint fogalmazott, a városligetet a lakossággal közösen szeretnék megtervezni olyan funkciókkal és attrakciókkal, amelyeket maguk a dunakesziek javasolnak, javasoltak. A tervezés megkezdése előtt azonban pontos képet szeretnének kapni a területen élő ürgepopulációról, ezért már felvették a kapcsolatot a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságával és a környezetvédelmi hatósággal is. A polgármester szerint ugyanakkor egyelőre nem találtak olyan szakértői csapatot, amely megbízható felmérést tudna készíteni az ürgék állományáról.

Korábban már elhangzott a projekttel kapcsolatban, hogy a repülőtér beépítése nem cél. A tervek kizárólag a repülőtér szélén található, a repülősök által nem használt sávot érintik, amelyet a terület adottságaihoz igazodva szeretnének ligetté alakítani. A cél egy barátságosabb, kényelmesebb közösségi tér létrehozása, ahol a sétálók, a sportolók és a piknikezni vágyók egyaránt kellemesen tölthetik a szabadidejüket.

Tőzegtavak

A közmeghallgatáson a Tőzegtavak jövője is szóba került. Felmerült a kérdés, hogy az önkormányzat miért nem nyilvánítja a területet úgynevezett kialakult övezetté, amely hosszabb távon lehetőséget teremthetne a teljes közmű- és infrastruktúra-fejlesztésre. A városvezetés válaszában hangsúlyozta: érthető igény, hogy az ott élők szeretnék a belterületeken megszokott infrastruktúrát, ugyanakkor a Tőzegtavak Dunakeszi egyik legértékesebb természeti területe, amelynek megőrzése kiemelt szempont. Elhangzott az is, hogy az elmúlt évtizedekben többen szabálytalanul építkeztek a területen, ami jelentősen korlátozta a közösségi használat lehetőségeit.

Ismertették a terület történetét is: a horgásztavat 1959–1960-ban alakították ki, ekkor épült fel a horgásztanya, majd a horgászok számára egy üdülő- és horgásztelep jött létre. A Tőzegtavak azonban ma is külterületnek számítanak, ahol nem adottak az életvitelszerű lakhatás feltételei. Nincs vezetékes ivóvíz, nem épült ki a megfelelő úthálózat, a telkek jelentős részét pedig eredetileg osztatlan közös tulajdonként használták.

A városvezetés arra is felhívta a figyelmet, hogy a tópart nem zárható le, mivel a tavat a Dunakeszi Tőzegtó Sporthorgász Egyesület kezeli és tartja fenn. Ennek megfelelően biztosítani kell, hogy a part az egyesület tagjai és a látogatók számára egyaránt körbejárható maradjon. Emellett jogszabály rögzíti, hogy a szomszédos DMRV Zrt. szennyvíztelepétől számított 300 méteres védőtávolságon belül lakóingatlan nem létesíthető. A kérdés kapcsán az önkormányzat jelezte: a lakók megkeresésére már felvette a kapcsolatot a környezetvédelmi hatósággal és a DMRV Zrt.-vel is, hogy megismerje a szakmai álláspontokat és a további lehetőségeket.

Iskola utcai parkoló

Napirendre került az Iskola utcai parkoló építése is. A kérdések elsősorban arra irányultak, mikorra készülhet el a beruházás, hány férőhelyet alakítanak ki, illetve milyen díjfizetési kategóriák vonatkoznak majd a parkolóra – volt, aki drágának találta az árakat. A fejlesztés részleteiről korábban már beszámoltunk, cikkünk itt elérhető.

Emellett még több téma is felmerült, a teljes közmeghallgatás ezen a linken érhető el.