2015 szeptemberétől egy évnyi felkészülési idő után elindult a magyar menzareform.
2014 áprilisában látott napvilágot végleges formájában az a kormányrendelet, amely a magyar közétkeztetést hivatott megreformálni. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkársága volt a kezdeményezője a projektnek, miután évről évre riasztóbbak lettek a magyar lakosság állapotáról érkező országos eredmények.
Hazánkban a születéskor várható élettartam férfiaknál nyolc, nőknél hat évvel marad el az európai értéktől, és az évi kb. 130.000 haláleset felét okozzák a keringési rendszer zavarai. A szív- és érrendszeri halálozás mintegy 45%-kal nagyobb, mint az európai átlag. A megbetegedések leggyakoribb okai közé pedig a magas vérnyomást, a magas vércukor- és koleszterinszintet sorolják, ezekből kifolyólag a legnagyobb veszélyben a túlsúlyos emberek vannak. A felsorolt, lakosság nagy részét sújtó betegségek túlnyomó többsége a mozgásszegény életmód hatására alakul ki, mely fokozott stresszel és egészségtelen étrenddel párosul.
A vészjelzés hatására döntött úgy a kormány, hogy megelőzvén a fenti népbetegségek kialakulását, megpróbálja a gyökerénél kiirtani a problémát a közétkeztetés megreformálásával.
Hogyan érinti ez konkrétan a gyerekek étkeztetését?
Azon kívül, hogy szabályozzák a változatosságot (meg van adva, egyes ételeket milyen gyakorisággal készíthetnek el), a rendelet előírja a kötelező beviteli mennyiséget egyes vitaminokból, ásványi anyagokból, fehérjékből, zöldségből és gyümölcsből, valamint korlátozza a cukrok, zsírok és fűszerek használatát.
A szülőknek, tanároknak ez sok bosszúságot okoz, hiszen sokszor a gyerekek számára ismeretlen alapanyagokból készül az ebéd. Az étkeztetési reform ugyanis a köztudatba hivatott hozni olyan alapanyagokat, mint a köles, a bulgur, vagy az amaránt. Az emberek többségének a fentiek eleve ijesztőnek hathatnak, hiszen a lakosság többsége nem kifejezetten kísérletezik szívesen, vagy változtat az étkezési szokásain. Ezért nem csoda, ha a gyerekek is sokszor ehetetlennek ítélik a tálalt ételt, mikor ismeretlensége miatt kóstolás nélkül visszaviszik.
Pozitív példaként szolgál Dunakeszin a bölcsődék étkeztetése. Eredetileg a Garas utcai bölcsőde látta el a többi bölcsődét is, ám gyakran érkeztek minőségi és mennyiségi kifogások is az ételekkel kapcsolatban. Ezért a bölcsődések étkeztetését a Radnóti Miklós Gimnázium menzája vette át. A gimnázium nagy tapasztalatú konyhai vezetőségének hála van lehetőség a központilag összeállított menü részleges módosítására. Az említett menü ugyanis tíz napra összesítve tartalmazza a szükséges beviteli mennyiséget az egyes ásványi anyagokból, fehérjéből. Így, a szabályokat betartva úgy igyekeznek megalkotni a heti menüsort, hogy a gyerekek számára érthetőbb és élvezhetőbb is legyen.
Dunakeszi Város Önkormányzatának szintén fontos a közétkeztetés problémamentes működése, ezért Bocsák Istvánné, családügyi főtanácsnok kiemelt ügyként foglalkozik a reform bevezetésével és tesztelésével. Vezetésével létrejött a szülők azon köre, akik szeretnének utánajárni, mennyire helyénvaló a gyerekek otthoni kijelentése, miszerint a menzán kapott ebéd ehetetlen. Az említett csoport rajtaütésszerűen meglátogatja az egyes iskolák és óvodák étkezdéit és megkóstolja az aznapi menüt. Az ő visszajelzéseik alapján igyekszik az Önkormányzat hosszú távú megoldást találni az étkezési reformmal kapcsolatos panaszokra.
Amennyiben szeretne Ön is a csoporthoz csatlakozni, jelentkezzen e-mailben a bocsak.vera@gmail.com címen.
A rendelet teljes szövege elérhető az alábbi címen: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1400037.EMM
