Dunakeszi város díszpolgára kitüntető címet vehetett át április 13-án Balog Miklós vállalkozó. Az új díszpolgár nemcsak kiváló szakember, hanem lokálpatrióta is, aki szerint Dunakeszin élni az egyik legjobb dolog.
Tősgyökeres dunakeszi lakos?
Igen, az vagyok. Budapesten születtem, de gyerekkorom óta itt élek, nagyon jó volt Budapest közelségében felnőni. Szeretem és nagyon jól érzem magam Dunakeszin. Szerencsére olyan védett környezetben helyezkedik el a város, hogy azon kívül, hogy a Duna néha egy kicsit megemelkedik, semmilyen veszély nem fenyegeti. Szinte majdnem minden utcát aszfalt borít, igazán nincs okunk panaszra. A legdinamikusabban fejlődő városok egyike, ahol élünk.
Már korán kialakult a szakma iránti érdeklődése?
Nem okozott fejtörést, hogy mi lesz a szakmám. Édesapám a vagongyárban dolgozott, mint bádogos-vízszerelő. Gyerekként hétvégeken mindig elkísértem őt a munkába. Az általános iskolát követően gépészeti szakközépiskolában képeztem magam tovább. A gyakorlati kérdésekben a tapasztalati tudásom miatt osztályelső voltam. Egyértelmű volt az épületgépészszakmai irányultságom.
A városban a lakosság és az intézmények is számíthatnak rá
Mikor kezdett el vállalkozóként dolgozni?
Szakközépiskola után a 43. Állami Építőipari Vállalat gépészeti egységénél helyezkedtem el, miközben technikus képesítést szereztem. Panelházak fűtés- és gázszerelését végeztük. 15 évig középvezetőként dolgoztam itt, majd Németországban kaptam munkalehetőséget, ahol négy évet töltöttem. 1994-ben kezdtem el vállalkozóként dolgozni Dunakeszin. Kis Józsi barátommal először betéti társaságot alapítottunk, majd később létrehoztuk a BMI Installation Hungary Kft-t. immáron 30 éve. Az épületgépészeti munkák mellett házépítést, parkok építését, öntözőberendezések karbantartását is vállaljuk. Cégünk a városon belül, de kívül is tevékenykedik, lakossági, önkormányzati és vállalati megbízásokat is teljesít. Dunakeszin több köznevelési és közoktatási intézmények, egyházi szervezetek rendszereit korszerűsítettük, vagy azok karbantartását, javítását.
Mit szeret a szakmájában?
Nincs két egyforma munka, kihívásként tekintek minden megoldandó feladatra, legyen az egy fürdőszoba átalakítása vagy egy új társasház építése. Mindegyik szakmai kihívás, amit örömmel végzünk.
Hogyan látja, mennyire van itthon megbecsülve a szakmunka?
Azt tapasztalatom, hogy értéke van a jó szakmunkának, viszont azt is látom, hogy kevés a szakmát tanuló diák. Idén nem jelentkezett hozzánk tanuló, sajnos akadozik az utánpótlás. A mai gyerekek érdeklődése nem a kétkezi munka irányába tolódik. Szerencsére a 10 fős csapatomban több fiatallal dolgozom együtt. Meg kell becsülni a kétkezi munkát!
Amikor elmegy külföldre turistaként, bele tud feledkezni az épületek esztétikájába is, vagy azok épületgépészeti megoldásait vizsgálja?
Imádom az esztétikát és a szépséget, de az én esetemben valóban szakmai betegség, hogy ha belépek egy épületbe, akkor rögtön a fűtési megoldást nézem, de természetesen lenyűgöz engem is egy műemlékvédelmi épület. Pár évvel ezelőtt a Szent Imre-templom teljes belső felújítását a cégünk végezte. Nagyon szép modern technikai megoldásokat alkalmaztunk.
A gyerekei is örökölték a gyakorlatias gondolkodását?
A fiam szintén épületgépész-technikus, gázszerelői szakvizsgákkal. Ő is a cégemben dolgozik, a lányom pedig könyvelőként erősíti a csapatunkat.
Egyházi közösségén keresztül fontos számára a jótékonyság is
A Dunakeszi Református Gyülekezet tagja, presbitere. Mióta végzi a presbiteri szolgálatot?
1986-ban lettem presbiter, 1992-től pedig a gondnoki feladatokat látom el, immáron a 6. ciklusban. Fő gondnokként az egyház világi dolgaival foglalkozom, mint például a gyülekezet épületeinek fenntartása. Nagyon jól összeszokott a gyülekezetünk, akik odaadóan besegítenek a közös feladatok ellátásában. Igyekszünk jótékonykodni is. A dunakeszi Szent Imre-templom felújítását is támogattuk. A rendszerváltás után Erdélyben, Cserefalván parókiát építettünk, amelyben a gyülekezeti ifjúság kórusa is besegített, én magam terveztem a fűtésüket. Kárpátalján, Szojván a mai napig támogatunk egy magyar óvodát. Felújítottuk az intézmény épületét, a tetőt. Őrbottyánban van egy szeretetotthon, ahol sérült gyermekek élnek. Ide a gyülekezetből minden hónap első vasárnapján többen elmegyünk, hogy foglalkozzunk, játsszunk a gyerekekkel.
Mennyire lepte meg a díszpolgári kitüntetés?
Nagyon meghatódtam.
Óriási elismerés számomra, hogy a városatyák díszpolgárnak neveztek ki. Olyan kiváló emberek közé kerültem, mint Kisida Elek professzor, Szentéleki Károly doktor úr vagy Csákó Józsi barátom.
Rendkívüli megtiszteltetés, hogy vállalkozóként bekerülhettem ebbe az illusztris társaságba.
Mivel szereti tölteni a szabad idejét?
Szerencsére mindig fontos volt számomra a sport. Fiatal koromban bicajoztam, ma pedig a Dunakeszi Sárkány Légió csapattagjaként evezek a Dunán heti 3 alkalommal. Ez a kültéri sport felszabadít, ellazít, erősen ki tudok kapcsolni egy 10-12 km-es evezés után, ami közösségi élmény is, hiszen egyszerre kell evezni 18-20 emberrel.
A kitüntetés átadásáról ide kattintva olvashat bővebben.
