Legutóbb két és fél éve adtak át bölcsődét Dunakeszin. A hírek szerint újabb intézményre számíthatnak a dunakeszi családok, de egy korábbi ellenzéki politikus szerint 750 millió forint túl sok erre. Mi a pillanatnyi helyzet és mit hozhat a közeljövő – erről kérdeztük Szabóné Ónodi Valériát, a DÓHSZK igazgatóját.
Hány bölcsődei férőhely van Dunakeszin?
Jelenleg 4 bölcsődében összesen 266 bölcsődei férőhely van.
Ez hogyan alakult mondjuk az elmúlt 11 év ismeretében?
2013. novemberében adták át a Kincsem utcai bölcsődét, ez 56 új helyet teremtett, ekkor 182 férőhely lett a városban. A következő komoly lépés 2017 szeptemberében jött el. Ekkor a DÓHSZK Garas utcai bölcsődéjében a megszűnt főzőkonyha használaton kívüli helyiségeiből további két csoportszobát (28 férőhely), gyermekmosdót és öltözőt és tálalókonyhát alakítottak ki. Ez újabb 28 helyet jelentett, így 210-re nőtt a férőhelyek száma. 2019 szeptemberében átadták a DÓHSZK Napsugár bölcsődéjét, 4 csoport, azaz 2 gondozási egység 56 férőhelye maximálisan kielégíti a XXI. századi igényeket. Így már 266 férőhelyünk van.
Mennyire lenne még szükség az optimális számot tekintve?
A bölcsődei férőhelyek jelenlegi száma lehetővé teszi, hogy minden jelentkezésnek eleget tudjunk tenni. A további bölcsődefejlesztés egyrészt a „kereslet-kínálat” városon belüli kiegyensúlyozást szolgálja, azaz hogy a lakóhelyhez minél közelebb tudjuk biztosítani az ellátást. Ez közlekedési szempontból is fontos. Másrészt
szeretnénk elérni, hogy minden férőhelyünk korszerű, minden igényt kielégítő feltételekkel működjön.
Ezáltal lehetővé válik egy olyan „időszakos gyermekfelügyelet” megszervezése, amely egyrészt megfelel a jogszabályban rögzített feltételeknek, ugyanakkor a bölcsődei neveléshez hasonló, magas szakmai színvonalon működő, népszerű szolgáltatás lehetne.
Ugyancsak a bölcsődei fejlesztésekhez kapcsolódik egy további elképzelés, amelyet az a tapasztalat indított el bennünk, hogy a bölcsődébe érkező gyerekek közül is egyre többen vannak, akik valamilyen problémával, fejlődési eltéréssel, stb. érkeznek az intézménybe.
Tehát a mennyiség után a minőségi fejlesztés lehet a cél?
A szakma teljes mértékben egyetért azzal, hogy minél korábban történik a beavatkozás, megsegítés, annál eredményesebben fejleszthetők ezek a kisgyermekek, sőt, a bölcsődei nevelés alatt, de legkésőbb az óvodai élet végére akár teljes mértékben is felszámolhatók ezek a hátrányok. Ezért komoly lépést jelentene, ha a férőhelyek bővülése következtében létrehozhatnánk olyan bölcsődei csoporto(ka)t, ahol ezeket a gyerekeket tudnánk fogadni, és speciális ellátást nyújthatnánk nekik. Ez ismét olyan minőségi ugrást eredményezne, amilyen az SNI óvoda létrehozása volt a korábbi János utcai Tagóvoda épületében. Ilyen ellátás soha nem volt még elérhető közelségben a Dunakeszin élők számára.
Dunakeszin van-e olyan körzet, ahol mindenképpen fejleszteni kellene az ellátást, mert el kell utasítani jelentkezőket?
Ahogyan az előzőekben jeleztem, nem kell elutasítanunk senkit, de sok esetben a lakóhelytől távoli intézményben tudunk csak férőhelyet felajánlani. Ezért a súlypontokat át kell helyeznünk, a szolgáltatások palettáját pedig szeretnénk bővíteni, specializálni és átstrukturálni.
Mit lehet tudni a tervezett új bölcsődéről? Mikor, pontosan hol, és mikorra épülhet meg?
Ez a fejlesztés a jelenlegi 4 csoportos Napsugár Bölcsőde további 4 csoporttal történő bővítéséről szól, amely éppen azt hivatott megcélozni, hogy az alagligeti városrészben, ahol sok kisgyermekes család él, minél több közelben lévő férőhelyet teremtsünk.
A benyújtott pályázat sikeres volt. Tudomásom szerint folyik a kivitelező kiválasztása, de erről nem én vagyok az igazán illetékes. Remélem, hamar megépül ez az új bölcsi, amely szintén ultramodern lesz.
Az interjút egyébként azért is kértük az igazgatónőtől, mert a decemberi közmeghallgatáson téma volt az új bölcsőde, pontosabban annak építési költsége. Gerner Péter 750 millió forintos bővítésről beszélt. Úgy fogalmazott, hogy ez “marha sok”, hiszen 56 gyereket tudnak majd itt fogadni. A polgármester válaszában egyértelműsítette, hogy jelenleg nincs végső ár, mert még nem “versenyeztették meg a kivitelezőket”. A kiviteli tervek készülnek és utána jön a nyílt közbeszerzés, amelyen bárki indulhat, és mondhat majd árat. “Aki a legjobb árat adja, az végezheti el a munkát, a kérdező tervezői becslésekről beszélt” – fogalmazott Dióssi Csaba. “Az árakat nem mi találjuk ki, hanem a piac határozza meg. A verseny még nem történt meg. Bízom benne, hogy kevesebb lesz, mint amit a tervező becsült, de hát a piac ezt nem mindig igazolja.” Egyébként a beruházásra a város pályázaton nyert el állami pénzt, ezért volna fontos, hogy ez közelében legyen a tervezői árnak.
