Társadalmi alpolgármestere van a környezetvédelemnek Dunakeszin. Ez csak kicsit tűnhet túlzásnak, hiszen Nyíri Márton közéleti tevékenységében szinte minden a város szépítéséről szól. A civilben tanárként dolgozó, és kiválóan rajzoló politikussal hosszan beszélgettünk a faültetéstől kezdve a szemétszedésen át a Duna-parti tanösvényig.
28 millió forint pályázati pénzt kap Dunakeszi illegális hulladéklerakó felszámolására. A régi FKF II. sz. hulladéklerakóhoz vezető önkormányzati utat és környékét tisztítják meg belőle. Miért ezt a részt?
A dolog annyira friss, hogy egyelőre egy dolgot mondhatok biztosan: értesítést kaptunk, hogy nyertünk a pályázaton. Azért a szóban forgó területet jelöltük meg, mert ott tudnánk leghatékonyabban érvényesíteni az összeget.
Van más neuralgikus pont is ebből a szempontból Dunakeszin? Gondolok az északi részre, a dűlőutak mentén?
Az elmúlt 10 évben 87 helyen számoltunk fel Dunakeszin illegális hulladéklerakást, lakossági összefogással az Önkéntes Köztisztasági Napokon. Ebben természetesen nincsenek benne azok, amelyeket ezen felül a Közüzemi Kft. és a mezőőrség kapacitásának függvényében felszámol. Az említett terület is egy ilyen neuralgikus pont volt sokáig, itt is számos lerakat került felszámolásra. Elmondhatjuk, hogy az egyszer már felszámolt illegális hulladéklerakók helyszínének döntő többségét sikerül tisztán megőrizni, hála a mezőőrség rendszeres ellenőrzésének. Persze azért néhány helyre újra vissza-visszakerül a hulladék. De nem szabad megvárni, hogy ismét elfajuljon a helyzet, a visszakerülő kis kupacokat mihamarabb fel kell számolni.
Nagyon jó lenne, ha az a néhány felelőtlen ember nem pakolná ki a hulladékot közterületre, külterületre: az illegális lerakás szabálysértés, ami komoly pénzbüntetéssel jár, de egyes esetei akár bűncselekménynek is minősülhetnek és ezek a szabályok januártól tovább szigorodnak. Jelenleg is több eljárás folyik ilyen ügyben. Persze nem lehet mindenhova rendőrt, közterület-felügyelőt, mezőőrt állítani, kamerát szerelni: ezért fontos a tájékoztatás, felvilágosítás, és annak tudatosítása, hogy komoly környezeti- és anyagi kárt okoz, aki ilyen tevékenységet folytat. Pl.:
egy tonna illegálisan lerakott hulladék begyűjtése, lehetőség szerinti válogatása, elszállítása, majd ártalmatlanítása nagyjából 200.000 Ft körül mozog, plusz lerakói járulék.
El lehetne ezt a pénzt költeni másra is.
Van egy hulladéklerakó Dunakeszi szélén, ahová az elbontott PECSA építési törmeléke is került, itt van, aki veszélyes hulladékot is sejt, mit lehet erről tudni, lehetne ezt valahogy rendezni?
Ez nem önkormányzati tulajdonú inert lerakó – Dunakeszin ilyen nincs is – hanem egy magánvállalkozás. A polgármesteri hivatal nincs felruházva sem felügyeleti-, sem más, környezetvédelmi hatósági jogkörrel. Az ezzel kapcsolatos beérkezett észrevételeket ezért a hivatal továbbította az illetékes Érdi Járási Hivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának, mert ők jogosultak ellenőrzésre és eljárás lefolytatására, amennyiben azt indokoltnak látják.
Hogy halad a Duna-part rendbetétel a nagy nyári vihar után? Mikor fejeződhet be véglegesen a munka, vagy ilyen a Duna-parton nem lehetséges?
A nyári vihar óriási kárt okozott mind a Katonadombon, mind a Duna-mederben a sétány környékén. A kárelhárítás folyamatos, csakúgy mint a rekultiváció, várhatóan ez 2021 április végéig befejeződik. Ez időigényes, több hónapot igénylő folyamat – hiszen ne feledjük el, mindezzel egy időben folytatni kell a szokásos zöldterület fenntartási, fejlesztési munkálatokat is, pl. a lakossági fásítást, téli ágyásgondozást, stb. A szóban forgó helyszínen a kidőlt fatörzseket már nagyrészt feldarabolták és elszállították, a kifordult gyökérzet és tönkök darabolása, szállítása van még hátra. Nagy öröm volt részt venni abban a közösségi munkában, ami a vihar másnapján az önkormányzat felhívására bontakozott ki a Katonadombon. Több száz dunakeszi lakótársunk hallotta meg felhívásunkat, és jelent meg a területen, ahol a kisebb-nagyobb leszakadt ágaktól, lomboktól tisztítottuk meg a helyszínt. Persze a nagyobb törzsek, tönkök darabolásához már komoly gépekre volt szükség.
Realitás a parton a fa-újratelepítés, egyáltalán szükség van rá, miért nem hagyják a természetet regenerálódni?
A főkertész irányításával megkezdődött az új fák telepítése a Duna-parton, emellett az omló, bemosódó partfal védelmében folytatódik a partfal védő füzes telepítése is, amelyben sok más dunakeszi lakótársammal együtt nekem is volt módom tevőlegesen is részt venni. Tóth Eszter munkája példamutató, érezni lehet a szakértelmét akkor is, amikor éppen sáros kézzel a novemberi esőben elültet egy fát.
Mi a helyzet a Bárdos sulinál? Pár hete még kidőlt kerítéssel találkoztunk.
A Bárdos Iskola kerítése és más viharkárok kapcsán vis major keretet igényeltünk, azonban nem várunk a végleges államkincstári döntésig, hamarabb elkezdődnek ezek a munkálatok is.
Hogy halad a fásítási program? Vannak, akik kiszáradt fákra panaszkodnak, kinek a dolga ezeket az elültetett fákat gondozni, öntözni?
Az előző idényben több, mint 1100 fát és 4-500 cserjét ültettünk Dunakeszin, vagyis jóval túlléptük a meghirdetett mennyiséget. Tóth Eszter főkertész ezt magától értetődőnek tartja, és nem dicsekszik vele, de én azért elmondom, hogy emellett egy 17000 palántából álló klímaerdőt is telepítettünk Dunakeszin. Mára ezek a csemeték is elérték a másfél-kétméteres magasságot. Célszerű különválasztani azonban két dolgot: van egyrészt az önkormányzati-közterületi fatelepítési program, amely az önkormányzat megrendelésére és a főkertész koordinálásával történik, és van az úgynevezett lakossági fatelepítési program, ami kifejezetten a lakossági faigénylések alapján zajlik, szintén a főkertész szakmai felügyelete mellett.
Előbbi esetében az önkormányzat köteles gondoskodni a fák öntözéséről: ez meg is történik, hiszen a nyári melegben folyamatosan járnak a locsolóautók. A lakossági kérésre telepített fák gondozása – pl. amit valakinek a háza elé ültetünk –, viszont az igénylő lakos feladata. Az esetek jelentős többségében rendben történik mindkettő. De persze előfordul – különösen extrém időjárási- vagy talajviszonyok, esetleg betegség esetén – hogy egy-egy fa a gondozás ellenére is kiszárad. Ilyenkor igyekszünk ezt pótolni. Összességében azonban elmondható, hogy a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb fatelepítési programja valósul meg Dunakeszin ezekben az években.
a kivágott fák után 100%-os visszatelepítési kötelezettséggel erősíti valamennyiünk felelősségét és környezettudatosságát.
Mi az, amire a Zöld Dunakeszi Programban büszke vagy és mi vár megvalósításra?
Óriási eredménynek és jó döntésnek tartom, hogy a zöldterület-fejlesztés/fenntartás kifejezetten szakmai alapokra helyeződött. A köztisztasági napok egyik legfőbb eredményének gondolom, hogy évről-évre sikerül több száz dunakeszi polgártársunkat megmozgatnunk a jó cél érdekében: ilyenkor valódi közösségek kovácsolódnak. Emellett azt is látják a résztvevők, hogy az önkormányzat nem „elvárja” tőlük a munkát, hanem a képviselők, városvezetők, hivatali dolgozók jelentős része szintén tevőlegesen vesz részt a kétkezi munkában. 2021 tavaszán lesz egyébként tízéves a Dunakeszi Önkéntes Köztisztasági Nap. Jelentős előrelépést hozott, hogy 2012-től bevezettük a házhoz menő szelektív gyűjtést, majd a folyamatos lomtalanítást.
A városi kommunikációban is egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezettudatosság, erre külön digitális kiadványt is létrehoztunk, de emellett egyéb médiafelületeket is használunk. Ebben az évben három alkalommal érdeklődött országos sugárzású TV- és rádiócsatorna a Zöld Dunakeszi Program iránt. Oktatást kiegészítő digitális tananyagunkkal sikerült bekerülnünk az iskolákba, ahol egyébként is kiváló munka folyik a környezettudatosság terén, bízom benne, hogy tavasszal, a járványhelyzet reménybeli lezárultával ez hamarosan újraindulhat. Több szakmai- és civil szervezettel vettük fel a kapcsolatot, többekkel kiváló együttműködés alakult ki, itt ki kell emelnem a Börzsöny Alapítványt, a Magyar Madártani Egyesületet, és a ZöldEb Kutyás Érdekvédelmi Egyesületet. Számos, egyébként más profilú civil szervezetet is sikerült bevonnunk a környezetvédelmi munkába. A meghatározott keretek miatt itt kettőt emelnék ki: a Nyugdíjas Klubot, és a Diófa Nagycsaládosok Egyesületét – tíz éve velünk vannak, velünk dolgoznak. Látszik az egész városon, hogy 2010 óta valódi szemléletváltás kezdődött Dunakeszin ezen a téren. Persze messze vagyunk még a fejlettebb országok szintjétől, amelyek – kedvezőbb történelmi környezetben – 40-50 éve gyakorolják magukat a környezetvédelemben és tudatosságban. Mégis sikerült az első komoly lépéseket megtennünk, amelyeket újabbak fognak követni.
Azonban fákat is vágtak már ki, legutóbb az új parkolónál.
A már említett lakossági fásítási programot szintén nagyon eredményesnek tartom: nemcsak azért, mert zöldül, szépül a város, hanem ezért is, mert erősíti a lakosság felelősségét, vagyis kifejezetten nevelő hatása is van. Csakúgy, mint annak a rendeletnek, amely várhatóan a januári testületi ülés elé kerül, és mind önkormányzati, mind lakossági vonatkozásban.
Tavasztól késő őszig folyamatos volt a „Tiszta udvar, rendes ház” programunk, amit idén kiegészítettünk a „Zöld balkon” pályázattal is. Ennek keretében lassan száz elismerő táblát oszthattunk ki szerte a városban, ez jövő tavasszal folytatódni fog.
Mennyire vált be a fecskeprogram? Mi is készítettünk fotót a városházán két fecskefészekről?
Idén nyáron a Madártani Egyesület tanácsa alapján új kezdeményezéssel éltünk: városi fecskevédelmi programot indítottunk, amelynek keretében számos sárgyűjtő platformot helyeztünk ki a városban, hogy az egyre nagyobb számban visszatérő fecskék fészkelését megkönnyítsük. Ezeket munkatársaink a teljes fészkelési időszakban gondozták, iszapolták, ezt jövőre szintén folytatni fogjuk.
Mik a közeli célok?
A jövő év legfontosabb feladatai – az eddigi programok folytatása mellett – a régóta várt ÖKO-udvar (szelektív udvar) kivitelezésének elindítása, a tanösvény és a Duna-part helyreállítása és fejlesztése, a lakótelepi zárható konténertárolók kapcsán (melyek építését az önkormányzat anyagilag 50%-ban támogatja) a további igények felmérése, és a kivitelezés előkészítése. Fontos előrelépés lesz az új Duna-parti kerékpárúthoz kötődően több, mint 500 cserje telepítése, valamint szó van arról, hogy a kerékpárút nyomvonalához közel újabb zöld pihenő területeket kapcsoljunk be a város életébe.
Tóth Eszter tájépítészeti közönségdíja mekkora elismerés a városnak? Hiszen országos megmérettetésről volt szó.
Nagy. Eszter megérdemelte volna akár a szakmai első díjat is. Én azonban megfordítanám a kérdést: a közönségdíj ugyanis bizonyos szempontból még értékesebb, mint a szakmai díj, ugyanis ezt nem egy szűk kollégium ítéli oda, hanem egy szélesebb közönség. És bizony egy ilyen közönség – mint egy város lakossága – sokszor akár kritikusabb is lehet, mint a szakma. Hogy Eszter kapta meg a közönségdíjat, azt jelenti hogy Dunakeszi elfogadta őt, és nagyra értékeli a munkáját. Ez legalább akkora elismerés, mint a szakmai díj.
Még egy szó a Duna-partról, a tanösvény mennyire vált be?
Itt egy megkezdett tanösvényről van szó, amellyel még több tervünk van. Sajnos a nyári vihar ezt is megtépázta, felforgatta rendesen. Jelenleg egyeztetések folynak arról, hogyan lehetne úgy helyreállítani, hogy még több tartalommal, interaktív lehetőséggel töltsük meg. Bízom benne, hogy tavasszal el is tudjuk kezdeni ezek megvalósítását.
Mennyire oldható meg a lakótelepi szelektív gyűjtők helyzete?
A kertvárosi részeken sokkal nagyobb a hulladékgazdálkodási fegyelem, mint a lakótelepen. Ez minden városban így van, nemcsak Dunakeszin. Valóban, ez mindennapi küzdelmet jelent: a Közüzemi Kft. gyakorlatilag folyamatossá tette a szigetek ürítését, a kritikus pontokon már vasárnap is ürítenek és takarítanak. De látni kell, hogy erre akármennyi pénzt el lehetne költeni.
Különösen annak fényében, hogy sok esetben előfordul, hogy olyan hulladékfrakciók kerülnek a szelektív szigetekhez, amelyek nem odavalók. Pl. kommunális vegyes hulladék, vagy lom, amit elvisznek háztól is a folyamatos lomtalanítás kapcsán, tehát fölösleges kivinni a szelektívhez.
Az sem környezettudatos magatartás, hogy valaki odaviszi ugyan a szelektív hulladékot, de szétszórja a sziget mellett, ami egyébként félig-negyedig van töltve.
Idén két esetben két-két hétig vizsgáltuk a szigetek telítettségét, összetételét. Többször tapasztaltuk azt sajnos, hogy valaki megáll a kocsival, meg sem nézi, hogy fér-e még az edénybe, egyszerűen válogatás nélkül kirakja a hulladékot a sziget mellé. Ez nem segítség, nem környezettudatos magatartás, hanem károkozás.
Az emberek kamerákért kiáltanak!
Nem lehet mindenhova közterület-felügyelőt állítani, sem kamerát telepíteni. A kritikus helyeken mindenesetre ezt megtesszük. De nagyon fontos lenne, hogy mindenki betartsa a hulladékgazdálkodási szabályokat, nagy pénzt lehetne ezzel spórolni a városnak, amit más, maradandó dolgokra is el lehetne költeni. Sokat várok a leendő ÖKO-udvartól is. Emellett minden alkalmat megragadunk a tájékoztatásra, felvilágosításra: tudott, hogy az átlag dunakeszi lakos művelt, iskolázott. Ezért hiszek a tájékoztatás erejében, bízom lakótársaink belátásában.
